Sünök násza
Tavasszal ébrednek téli álmukból a nálunk honos keleti sünök (Erinaceus concolor), a téli időszakot az avarban készült alomban töltik.
Hosszú és kemény tüskéik megvédik a ragadozók támadásaitól, ellenben párzásukat ezek a tüskék nem akadályozzák. Közvetlenül a párzás előtt a nőstény elernyeszti a tüskéit, és azok szinte testére simulnak, a hím ennek következtében viszonylag akadálytalanul közeledhet hozzá hátulról, és kissé oldalirányból. A nemi szervek elhelyezkedése is segíti a nászukat. A hímek hosszú párzószerve a testközéphez közelebb található, míg a nőstény ivarnyílása hátrébb fekszik.
Sajnos az utak mentén gyakran találkozhatunk elütött sünökkel, legtöbbször falvak, városok határában. A zömével éjszaka mozgó állat előszeretettel rájár a kutyának és macskának kihelyezett ételmaradékokra, de a komposztálókat is gyakran látogatja. Táplálékuk legnagyobb részt földigilisztákból áll, kedvelik a földre hullott gyümölcsöket. A földön fészkelő madarak fiókáit, gyíkokat, sáskákat, kisebb állatokat is fogyasztanak.
Egyik leggyakoribb ellensége az uhu, amely bundájából kifordítja a sünt, így ha nagyobb sziklafal tetején, kőbányában kifordított sünbőrt találunk, akkor nagy valószínűséggel uhu lakik a közelben.
Kertünk hasznos állata, védett faj hazánkban a természetvédelmi eszmei értéke 25 000 forint.