Különleges álcahálót készít egy ugrópók

Rengeteg pók készít magának valamiféle menedéket, ahová visszahúzódhat, akár a ragadozói elől elbújva, akár az áldozatára lesve. A hálószövést persze sokan vadászatra használják, végtelen változatosságban, s bár az ugrópókok nem a hálójukkal vadásznak, ők is készíthetnek búvóhelyet, ahová visszavonulnak pihenni, vagy ahol az utódgeneráció békében kikelhet a petékből.

Just published, pretty awesome and cute jumping spider that builds its own camouflaged retreat @PeerJLife https://t.co/QJiD8YILAP #AnimalBehavior #Ecology #Spiders #blankiespider pic.twitter.com/VHk6izoY2z

— Alfonso (Poncho) Aceves A (@bioarach) March 22, 2022

Egy csupán 20 éve felfedezett ugrópókfaj, az Arasia mullion, amely Ausztráliában, és ezen belül is csupán Új-Dél-Walesben honos, különleges álcahálót készít a fatörzsre épített menedéke tetőzeteként, amelyet egy ausztrál-német kutatócsoport mért fel. A kutatók vadon élő 115 pókot, és 554 menedéket vizsgáltak meg, 16 hónapon át követve azok számos szempontból szokatlan viselkedését. A megfigyelés helyszínén a pók 4 igen fényes, sima kérgű fa törzsén és csakis ezeken lakott, s itt építette meg – nagy számban – a menedékeit is. A fák kérgében közös volt még az is, hogy a világos felületükön kis gödröcskék voltak.

A kutatók a pók általános viselkedésén és életmódján túl arra voltak kíváncsiak, miként készülnek a menedékeik, és sikerült is a menedék építését több alkalommal is megfigyelni, illetve videón rögzíteni. Ezekből kiderült, hogy az állatka a gödröcskék fölé épített hálójába a fa kérgéről lekapirgált pici darabkákat erősít, s ezek hatására a menedékét fedő háló teljesen eltűnik a fakéreg felületén – legalábbis az emberi szem számára. Minden egyes menedék külseje eltért kissé, ám mindegyik beleolvadt a környezetébe. A kutatók méréseket is végeztek a menedékeken, s arra jutottak, hogy a ráépített kéregdarabkák a pókselyem ultraibolya tartományú fényt visszaverő képességét csökkentette. Ennek az a jelentősége, hogy számos ragadozó, például madár kiválóan látja az UV-ben egyébként ragyogó pókhálókat.

A videókból jól látható volt, amint a pók hálószövés közben a csípőkarmaival kapirgálja a fakérget, majd a tapogatólábai segítségével a hálóba illeszti a lekapart kis darabokat. A pókok mindig a menedék közvetlen közelében gyűjtötték a darabkákat, ennek köszönhetően váltak azok „láthatatlanná”. Még ha a menedék építését nem is látták, a mellette lévő kérgen felismerhetőek voltak a pókocska által hagyott kaparásnyomok. Egy-egy menedék elkészítése 2-4 órát vett igénybe a pók számára. Egy-egy fatörzsön számtalan menedék volt, ezek jó része lakatlan.

A megfigyelésekből az is kiderült, hogy az ugrópókok igen aktív életmódjától eltérően ezek az állatkák szinte teljes életüket a menedékeikben élték le, pete koruktól életük végéig. Innen indították az erre tévedő zsákmányaik elleni támadásokat (lesből támadtak), s ha a zsákmány mérete ezt lehetővé tette, bevonszolták a menedékbe és ott fogyasztották el. Ha a pók valamitől megriadt, bebújt a menedékébe és mellső lábaival le is zárta annak bejáratát! Amikor a fatörzsön sétálva egy menedéket talált, akkor előbb a lábaival végigtapogatta, s így győződött meg róla, hogy az lakatlan-e, s csak ekkor foglalta el. Más volt a helyzet a párválasztásnál, ekkor a hímek kimondottan a lakott menedékeket keresték, és persze azokat, ahol egy nőstény élt (a pókok is illatanyagokkal mondják el fajtársaiknak, hogy épp a fehér lovon érkező herceget várják). A szaporodási időszakban gyakori volt, hogy egy-egy menedéket közösen foglalt el egy nőstény és egy hím, nem ritkán a menedék két végén kilesve várták a zsákmányt.

Ez volt az első eset, hogy ugrópók esetében ilyen dekorációs viselkedést tapasztaltak, eredményeiket a PeerJ tudományos folyóiratban közölték a szakemberek.