Miért nem fullad meg a boa, miközben áldozatát megfojtja?

A Boa constrictor nevében is az összeszorítást hordozza, rátekeredik az áldozatára és percek alatt kiszorítja belőle a szuszt, majd képes lenyelni akár egy majmot, vagy ennek megfelelő méretű állatot is. A kígyóknak nincs rekeszizmuk, a légzésüket kizárólag a bordák mozgásával irányítják, ezért is különös, hogy az áldozat megfojtása és lenyelése közben ők még tudnak lélegezni.

Egy amerikai kutatócsoport kísérletekkel vizsgálta a kérdést, és a Journal of Experimental Biology szakfolyóiratban számolt be az eredményekről.

Korábban már felmerült, hogy a bordáik segítségével oldják meg a dolgot, ezért most egy kísérletben egy vérnyomásmérő mandzsettájával összeszorították egy boa bordáit, s ebből kiderült, hogy a bordáik különböző részeit használják a légzéshez szükség esetén. A tüdejük hátsó része fújtatóként működik ilyenkor, ha a bordák összeszorítása miatt nem tud a teljes tüdő kitágulni.

A kutatók miniatűr jelző fémekkel megjelölték a kígyó egyes bordáit, majd röntgennel követték, miként mozognak azok, a vérnyomásmérő mandzsettával azt a hatást érték el, amikor a kígyó fojtogatás vagy nyelés közben nem tudja használni a teljes bordázatát a légzésre. A vizsgált kígyók vagy nem foglalkoztak a kísérlettel, vagy sziszegtek a kutatókra – ám ez utóbbi eset különösen jól jött, mivel sziszegés közben a kígyó befelé szívja a levegőt.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a boa képes a bordái különböző szakaszait külön-külön mozgatni, amikor a kígyót a harmadánál szorította meg a vérnyomásmérő mandzsetta, akkor az ennél kissé hátrébb lévő bordákat használta a légzéshez. Amikor hátrébb szorították meg a kígyót, az az elöl lévő bordáival lélegzett. A boa tüdejének leghátsó része nem alkalmas arra, hogy elegendő oxigénnel lássa el az állatot, ám az itt lévő bordák mozgatásával képes a tüdő hatékonyan működő részét is ellátni friss levegővel. Érdekes módon e hátsó bordák csak akkor mozogtak, ha a tüdő többi részén lévők nem tudtak mozogni, ám ilyenkor a hátsó rész kitágulása révén, fújtatóhoz hasonlóan be tudta szívni a levegőt az állat.

A kutatók úgy vélik, az óriáskígyó csak akkor válhatott képessé a nagy méretű zsákmány elfogyasztására, amikor az evolúciója már lehetővé tette, hogy a légzésének helyét a fentiek szerint képes legyen irányítani.