Ami nekünk egyszerű esőillat, az másokat veszélyre figyelmeztet

Az esőillatként ismert geozmin molekulát, amely egy nyári zápor után, vagy kertészkedéskor a talajból árad és az orrunkat betölti, bizonyos baktériumok termelik, ám nem a mi gyönyörködtetésünkre, hanem, amint az egy új kutatásból kiderült, ragadozóikat figyelmeztető jelként. A talajbaktériumokat az olyan milliméteres nagyságú férgek fogyasztják el, mint a biológiai kísérletek alanyaként ismert Caenorhabditis elegans nevű fonálféreg, azonban számos baktérium termel olyan anyagokat, amelyek a férgek számára mérgezőek. Ha egy méregtermelő baktérium geozmint is termel, akkor azt a férgek még azelőtt megérzik, mielőtt megennék a kérdéses mikrobát.

Jól ismerjük az állatok riasztó jelzéseit, akár a darazsak feltűnő sárga-fekete mintázatát, vagy számos mérgező hernyó feltűnő színeit, amint azt a Concordia Egyetem kutatói kiderítették, a geozmin illata a kis fonálférgek számára hasonló jelentéssel bír.

Az Applied and Environmental Microbiology folyóiratban közzé tett tanulmány szerint a kutatók a Streptomyces coelicolor nevű baktérium életfunkciói és az általa termelt geozmin közti kapcsolatot vizsgálták, és arra jutottak, hogy e vegyületnek semmi egyéb feladata nincs, mint a figyelmeztetés. Maga a geozmin nem mérgező a férgek számára, azonban a kísérletek során az illatanyagot rendre elkerülték, akkor is, ha a termelő baktériumok nem voltak jelen. Amikor a baktériumokkal is találkozhattak a C. elegans férgek, a geozmint megérezve szintén elkerülték azokat, ám, amikor az érzékszervüktől genetikai úton megfosztott férgekkel vizsgálódtak, amelyek nem voltak képesek észlelni a geozmin molekuláit, akkor felfalták a mérgező baktériumokat – ez pedig mind a baktérium, mind a féreg számára végzetes kimenetelt jelentett.

A geozmin egy terpén-molekula, amely már rendkívül kis mennyiségben is erős illatként jelentkezik, vagyis nagyon kevés is elegendő belőle ahhoz, hogy észleljük. Az emberi orr képes akkor is megérezni, ha a levegőnek csupán 5 billiomod részét teszi ki. A kísérletekből úgy tűnik, ugyanez igaz mikroszkopikus szinten is, a baktériumra vadászó férgek rendkívül kis koncentráció esetén is figyelmeztető jelként észlelik. A fonálférgek bolygónk állatvilágának leggyakoribb képviselői, minden egyes emberre 57 milliárd fonálféreg egyed jut, így érthető, hogy a zsákmányaikat jelentő baktériumok is kifejlesztettek valamiféle védekezési stratégiát e kiterjedt ragadozóhad ellen.