A világ ötvenezredik pókfaja
Dél-Amerikában fedezték fel azt a kis ugrópókocskát, amely a világ összes tudományosan leírt pókját tartalmazó katalógus 50 ezredik tagja lett.
A Berni Természettudományi Múzeum számolt be az ünnepi felfedezésről, mivel e múzeumból irányítják a Világ Pókkatalógusának jegyzeteit. A katalógusban kereshető formában szerepel minden olyan pókfaj, amelyet a világon eddig tudományosan leírtak, s elérhetőek e fajokról feljegyzett információk.
A jubileumi sorszámú fajt Kimberly S. Marta és brazil kollégái fedezték fel, az állatka Uruguay, Paraguay, Brazília déli része, illetve az argentin Buenos Aires környékén él. Bokrokon vadászik zsákmányaira, a neve pedig Guriurius minuano lett, amelyet a pókocska élőhelyén egykor élt minuane népcsoport után kapott.
„Úgy gondoljuk, még 50 ezer eddig nem megismert pókfaj létezik, amelyek felfedezésre várnak” – mondta a Világ Pókkatalógusának kiadója. Ez azt jelenti, hogy félúton járunk a pókok megismerésében. Mivel az első pókfaj tudományos leírása még 1757-ben született, a szakembereknek 265 évre volt szükségük ehhez a mostani mérföldkőhöz. A pókfajok leírása egyre gyorsabb ütemben halad, azonban ennek okán úgy vélik a pókkutatók, hogy újabb száz év alatt sikerülhet az összes, még ismeretlen fajt is felfedezni és leírni.
A Világ Pókkatalógusa 2014 óta szabadon hozzáférhető bárki számára, köszönhetően Svájc liberális szerzői jogi szabályainak.
A pókok, bár sokan tartanak tőlük, a világ szárazföldi élőhelyeinek legfontosabb ragadozói, és nem szabadna alulértékelni őket. Évente 400-800 millió tonna rovart fogyasztanak el, s ezzel a rovarvilág túlburjánzásának legfontosabb féken tartói is egyúttal. E tulajdonságuk az ember számára nélkülözhetetlenné teszi az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatást.