A világ túlsó felén okozhat károkat egy-egy csésze kávé

Egy friss tanulmány alapján az európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai fogyasztás elsősorban más országokban növeli a fajok kihalásának kockázatát – számol be a Sydney-i Egyetem oldala. A kutatók 188 ország több mint 5 ezer faját vizsgálták. Ehhez a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáját vették alapul, és egy, a szénlábnyom számításához hasonló módszert alkalmaztak.

Amanda Irwin, a Sydney-i Egyetem PhD-hallgatója és kollégái a biodiverzitási válságot a klímakrízishez hasonlítják, igaz, előbbi kisebb nyilvánosságot kap. Irwin szerint a két probléma párhuzamos, a kutató abban bízik, hogy a közelgő COP-15 nemzetközi konferencián jobban felhívják majd a figyelmet generációnk másik nagy, ember okozta természeti válságára.

A friss eredmények alapján 76 európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai ország a fő mozgatórugója a kipusztulási esély növekedésének más államokban. 16, elsősorban afrikai ország esetében a kockázat a külföldi fogyasztás miatt emelkedik. Madagaszkáron például a kihalási-kockázati lábnyom 66 százaléka idegen eredetű, Kolumbiában ezzel szemben a lábnyom 93 százalékát a helyi fogyasztás generálja.

A nemzetközi kereskedelem a globális kihalási esély 29,5 százalékáért felelős. A legnagyobb gondot az élelmiszer-, ital- és mezőgazdasági ágazatból származó termékek és szolgáltatások használata okozza, ezt követi az építőipar.

Irwin szerint a globalizált világ gazdasági interakciónak komplexitása azt jelenti, hogy egy Sydney-ben megvásárolt kávé Hondurasban vezethet biodiverzitási veszteséghez. „Mindennapi döntéseink hatnak a természeti világra, még ha nem is látjuk ezt a hatást” – mondta a kutató. Dr. Juha Siikamäki, az IUCN vezető közgazdásza és a csapat tagja szerint a nemzetközi kereskedelem biológiai sokféleségre gyakorolt befolyásának tükrében érdemes átgondolni az országok és egyéb szereplők felelősségét.