A klímaváltozás a kaktuszokat se kíméli

A kaktuszfélék (Cactaceae ) amerikai növények, és eleve bolygónk legveszélyeztetettebb növénycsoportjai közé tartoznak, és egy újonnan, a Nature Plants szakfolyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint mintegy a 50 százalékuk a kihalás szélére kerül a klímaváltozás miatt.
A kaktuszok lassan növekednek, és az ember azt gondolná, ellenállnak a klímaváltozás hatásának, mint a meleg és a szárazság, sőt, ezek kimondottan kedvezni fognak e növényeknek, mivel ilyen körülményekhez alkalmazkodtak evolúciójuk során.
A több mint 1500 kaktuszfaj nem mind lakik sivatagi, félsivatagi területeken, vannak hegyi, tengerparti, sőt, még őserdei kaktuszok is (az alábbi videóban a brazil Atlanti-parti esőerdők epifiton, vagyis falakó kaktuszaival ismerkedhetünk meg).

Az arizonai kutatók háromféle klímaváltozási helyzetet modelleztek 408 kaktuszfaj élőhelyére vetítve, és arra jutottak, hogy a kaktuszok 60 százalékának élőhelyén kedvezőtlenebbre fordul a helyzet s ezek egyedszáma csökkenni fog. A fajok negyedei számára az élőhelyük egy részén olyanná válnak a körülmények, amelyeket a faj már nem képes elviselni. Mindhárom klímaszcenárióban romlani fog a kaktuszok helyzete, 40 százalékukra jelentős egyedszámcsökkenés, illetve élőhelycsökkenés vár. Egyetlen olyan fajt találtak, amelynek kedvezőbbek lesznek az életfeltételei, a Pilosocereus gounellei nevű brazil kaktuszfaj a klímaváltozás nyertese lehet.

A legtöbb veszély a közép-mexikói, floridai és egyes brazil kaktuszokra leselkedik, de például Arizona ikonikus kandeláberkaktuszai a mostani számítások szerint kevésbé veszélyeztetettek (korábbi kutatások ezzel gyökeresen ellentétes eredményre jutottak az alapján, hogy szinte teljesen hiányoznak a kandeláberkaktuszok fiatal egyedei).
A kutatók a modellszámításaik alapján úgy találták, mindegy volt, mekkora változással járt a klíma átalakulása, már a kis hőmérséklet-változásra is negatívan reagáltak a kaktuszok. A kaktuszfajokra leselkedő legnagyobb veszély eddig a földhasználat átalakulása (élőhelyvesztés) volt, azonban a kutatás eredménye szerint immáron a fajok 60-90 százaléka esetében a klímaváltozás vette át a vezető szerepet.