Hány méhfajra van szüksége egy rétnek?

Habár a háziméhek jó munkát végeznek, ha a modern, monokultúrás növénytermesztésben alkalmazzák őket, a természetben a beporzók sokszínűbb csapatára van szükség. A Marylandi Egyetem számolt be arról, a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban közzé tett új kutatásról, amelyben kiszámították, hogy egy rét összes növényfajának, vagyis az ép, jól működő, természetes rétnek hányféle méhfajra van szüksége a beporzáshoz.

Nem meglepő módon arra jutottak a vizsgálatok során, hogy minél több növényfaj él egy réten, annál több méhfajra is van szükség. A legritkábban előforduló méhfajok olyan növényeket látogattak és poroztak be, amelyeket más, gyakoribb fajok elkerültek, s ezzel a ritka fajok ökoszisztémákban betöltött szerepéről is új képet kaptak a szakemberek. Ez azért különösen fontos, mert általában pont a ritka fajokat fenyegeti legnagyobb mértékben a klímaváltozás, az élőhelyvesztés, a környezetszennyezés és más külső hatások.

A kutatók New Jersey területén lévő réteket és mezőket vizsgáltak meg. Összesen 180 vadméh-fajjal találkoztak, amelyek 130 növényfajt látogattak meg, összesen több mint 22 ezer alkalommal. Ezek alapján a kutatók kiszámították azt, hogy az egyes növényfajokra nézve az egyes méhfajok mekkora beporzószolgáltatást végeztek el, hisz egy-egy virág leggyakoribb látogatói a legfontosabb beporzói is egyúttal.

A teljes rétnek 2,5-7,6-szor több méhfajra volt szüksége, mint ahány egy ott élő átlagos növényt látogatott. Kiderült, hogy az adott helyen ritka fajok a fontos beporzóknak átlag a negyedét teszik ki, és minél több növényfaj élt egy réten, annál nagyobb volt ez az arány. Ez azt is jelenti, hogy ha nemcsak egy rétet, hanem egy egész ökoszisztémát vizsgálnának, akkor a ritka, ám fontos beporzó fajok aránya még nagyobb lenne.