A nagy termetű méhek kevésbé bírják a klímaváltozást

Egy amerikai kutatócsoport a Sziklás-hegységben végzett 8 éven át tartó felmérést a méhek körében, 154 fajba tartozó, több mint 20 ezer méhet vizsgáltak meg azzal a céllal, hogy kiderítsék, melyik méhfaj miként reagál a klímaváltozásra. A felmérést a havasi rétek alatti területeken végezték, e régió különösen kitett a klíma hatásainak ugyanis, így jól megmutatja a jövőben nagyobb területeken uralkodó változásokat.
Arra jutottak, hogy bár a körülmények évről évre eltértek, általános volt, hogy melegebbé vált a tavasz, és előbb beindult a hóolvadás. A méhek közül azok, amelyek résekben, üregekben építették a fészküket, illetve a nagyobb testű méhek előfordulása a felmelegedéssel párhuzamosan csökkent, míg a kisebb, talajban fészkelőké növekedett. Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozással járó átalakulások gyökeresen megváltoztatják a méhfauna összetételét, s ennek tovagyűrűző hatásai lesznek a teljes ökoszisztémára.

A nagy termetű méhek közé tartoznak a jól ismert poszméhek, egyes szabóméhek és egyes kőművesméhek, ám ezek közt is különösen a poszméheket érinti negatívan a változás, minden egyéb méhcsoportnál jobban megsínylik majd az átalakulást.
Ez azért különösen nagy probléma, mert a poszméhek számtalan ökoszisztéma fő beporzói, nem kevés növényfaj eleve csak rájuk támaszkodhat, s olyan virággal rendelkezik, amelyben csupán egy nagy termetű, nehéz állat képes elvégezni a beporzást. Emellett a poszméhek más méheknél sokkal nagyobb távolságokat járnak be, így a ritkább növényfajok számára nélkülözhetetlen az általuk végzett beporzószolgáltatás. Szintén a poszméhek sajátossága a rezgéssel végzett beporzás (lásd a videóban lentebb), amely szintén egy nagy növénycsoport számára különösen fontos tevékenység, de a poszméhek a legtöbb növény esetében sokkal hatékonyabb beporzók a gyakrabban alkalmazott mezőgazdasági haszonállatnál, a háziméhnél.

A poszméhek alapvetően a hűvösebb éghajlat méhei, így nem véletlen, hogy őket súlyosabban érinti a felmelegedés. A kutatók szerint a nagy termetüknek és a fészekben tanúsított viselkedésüknek köszönhető elsősorban az, hogy érzékenyebbek a klímaváltozásra. A Proceedings of the Royal Society B szakfolyóiratban közölt tanulmányban ugyan hegyvidéki területre koncentráltak, ám más vizsgálatokból tudjuk, hogy hasonlóak a változások síkvidéken is.
A kutatók azt is megállapították, hogy a szárazabb jövőbeli körülmények azoknak a méheknek kedveznek, amelyek valamilyen speciális növényre hagyatkoznak, ám ez a megállapítás kimondottan a hegyi körülményekre értendő, itt ugyanis csökkenni fog a csapadék mennyisége, míg más régiókban éppenséggel nőhet.

Bár jó lenne elkerülni minden hasonló esetben a saját érdekeink említését, nem szabad elfeledni, hogy az ember által termelt 115 legfontosabb haszonnövény háromnegyede rovarbeporzású. A méhek, mint a beporzók egy igen jelentős csoportja, épp ezért különösen fontosak számunkra, így a sorsuk mindannyiunkéval egybeforr.