Nem elég a légköri többlet szén-dioxid a növények burjánzásához

Egy frissen közzé tett kutatási eredményből azonban úgy tűnik, a szén-dioxid önmagában mit sem ér, hiába nő a mennyisége, a növények ezt nem használják ki akkor, ha ez nem jár együtt a vízmennyiség növekedésével is. A Michigani Egyetem beszámolója szerint a „trópusi zöldülés” elmélete különösen nehezen tesztelhető, és emellett több friss kutatási eredmény is kétségeket ébresztett az elképzelés iránt.

A kutatásban az elmúlt félmillió év növénytakaró-történetét elemezték Nyugat-Afrika területén, és arra jutottak, hogy vajmi kevés hatása volt a légköri szén-dioxid szintjének az erdőség kiterjedésére.

Az erdők méretével a legszorosabb összefüggést a rendelkezésre álló nedvesség mutatta, de még az erdőtüzek gyakoriságának is szorosabb kapcsolata volt ezzel, mint a légköri szén-dioxidnak, számoltak be a kutatók a Science folyóiratban megjelent tanulmányukban.

„Egyszerűen fogalmazva: mindegy, mennyi a szén-dioxid, ha nincs elég eső, vagy ha minden évben van erdőtűz, esetleg, ha az állatok lelegelik a magoncokat” – magyarázta a kutatást vezető William Gosling. Számos modell túlbecsüli a megnövekedett szén-dioxid jótékony hatását, s ezzel alulbecsli az ezzel járó, a klíma okozta hatásokat, a növényzetre nézve.

„Az, hogy csak fákat kell ültetni, és azok majd megkötik a felesleges szenet, s majd ugyanezek a fák egy melegebb, szárazabb klímán is megélnek a magasabb szén-dioxid szint miatt, nem épp a legjobb ötlet” – mondta Jonathan Overpeck klímakutató, a tanulmány társszerzője.

A kutatók egy 1 millió éve keletkezett tó, a Bosumtwi-tó üledékrétegeit vizsgálták át, az abban lévő virágport, faszén-darabkákat, gombaspórákat mérték fel, illetve mindezen szerves maradványok izotóp-összetételét, ezekből a régió évszakosságára, csapadékviszonyaira és növénytakarójára, illetve az ezeket befolyásoló tényezőkre lehetett következtetni. Az egyes időszakok légköri szén-dioxid szintjét sarki jégfuratokból ismerjük, így össze lehetett vetni az afrikai tó és a sarki jég adatait. Ezekből kiderült, mi okozta az erdő-szavanna, vagy a szavanna-erdő átalakulásokat.

A kutatás eredménye alapján nagyban pontosíthatóak azok a modellek, amelyekkel bolygónk jövőbeli növénytakaróját kiszámolják, hisz ezek jelenleg csupán azzal számolnak, hogy nő a növényzet a magasabb szén-dioxid szint miatt, ám ez, mint kiderült, nem egy egyenes összefüggés.