Közép-Európa legnagyobb nemzeti parkja
2022 márciusában pár napot az ausztriai Magas-Tauern (Hohe Tauern) Nemzeti Parkban tölthettem. 1856 négyzetkilométerével ez kontinensünk második legnagyobb nemzeti parkja, Közép-Európában pedig terület tekintetében az első helyen van, ám további legek is köthetőek hozzá, például itt található Ausztria legmagasabb csúcsa, a 3798 m magas Großglockner.
Hála a bakancsra erősíthető szöges aljú hótalpaknak én is jóval 3000 méter fölé jutottam. Hasznos eszköz, derékig érő havon is megtartja az embert, ha jó helyre lépünk.
A parknak, a hatalmas magasságbeli különbségeknek és a gondos emberi odafigyelésnek köszönhetően, figyelemre méltó a biodiverzitása. Az Ausztriában fellelhető növények 2/3-val találkozhatunk a Magas-Tauernben, emlősök, madara, hüllők és kétéltűek tekintetében pedig 50 százalék körül mozog ez a szám.
Mindegyikükről hosszú oldalakat lehetne írni, én azonban a zergét emelném ki. Odaadásom feléjük abból adódik, hogy volt lehetőségem természetes élőhelyükön, távcsővel szemrevételezni, ahogy lehetetlenül meredek hegyoldalakon legelésznek. A nőstények és kicsinyeik laza nyájakban élnek – én is ilyen csoportokat láttam – míg a bakok magányosan. Bundájuk nyáron világos barna, télen feketésbe hajlik, pofájuknál viszont fehér. Kifejezetten nehéz szabad szemmel észrevenni őket, amíg nem kezdenek intenzíven mozgolódni.
A növényvilágot, azon belül a virágokat egyszerre jellemzi a szépség és a szívósság. A havasi gyopárt különleges, filcre emlékeztető burkolata több fronton is védi: az extrém hidegtől, a kiszáradástól és a magas UV sugárzástól. Szintén okos kis túlélő a gleccserboglárka is, mely a sziklás, omlós talajon abba a problémába ütközött, hogy rendre kicsúszik gyökerei alól a talaj. Ezt úgy orvosolja, hogy a törmelékből több helyen kinyúló szárai erős kötegeket alkotnak, így összetartva azt.
Ám a parkban nem csak az extrém alkalmazkodókkal találkozhatunk. Az előbbiekhez képest alacsonyan, a 806 méteren lévő Hollersbach im Pinzgau településen hatalmas gyógynövénykertet tart fenn a Nemzeti Park, ahol 500-nál is több fajt gondoznak, illetve kínálnak kóstolásra.
A Magas-Tauern Nemzeti Park az élővilág mellett épületeiről és legendáiról is híres. A már említett Gloßglockner lábánál egy gyönyörű kis község található, a Heiligenblut am Großglockner, melynek közepén templom áll, a heiligenbluti plébániatemplom. A település „szent vér” elnevezéséhez egy érdekes történet tartozik.
VI. León bizánci császár idejében (886-912-ig uralkodott) egy pogány ember késével átszúrt egy feszületet, melyből vér kezdett ömleni. A császár ezt a vért egy üvegcsébe felfogatta és nagy kincsként őrizte. Volt az udvarában egy dán katona, aki hosszú ideig hűségesen szolgált neki, ám egyszer mégis úgy döntött, hogy maga mögött hagyja Bizáncot. Búcsú ajándékként bármit választhatott, így a szent vért kérte, amit meg is kapott. León azonban bánta, hogy kiadta az ereklyét, így katonákat küldött Briccius után, hogy öljék meg és vegyék vissza az üvegcsét. Briccius hosszan menekült, kincsét pedig, hogy el ne veszíthesse a saját vádlijába varrta. Nem sokkal az után, hogy elhagyta a mai Heiligenblutot hatalmas vihar tört ki, egy lavina pedig maga alá temette őt. Másnap szorgalmas helyi gazdák alpesi legelőikre menet három aranyló búzaszálra lettek figyelmesek, melyek a hóban ragyogtak. Ásni kezdtek hát és megtalálták Briccius holttestét, majd feltették ökrös szekerükre, és úgy döntöttek ott temetik el, ahol az állatok először megállnak. Másnap azonban csoda történt: a holttest lába kiállt a sírból. Így fedezték fel benne a szent vért tartalmazó üvegcsét. A heiligenbluti plébániatemplom 1491-ben Briccius sírjának helyén épült.
Írta és fényképezte: Máth Kristóf