Lehet, hogy mégsem olyan jó navigátorok a tengeri teknősök
A szakértők a közönséges cserepesteknősök vándorlását elemezték.
A biológusokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy egyes állatok, például a tengeri teknősök, miként képesek jól tájékozódni hosszú útjaik során. Egy új tanulmány alapján valójában nem mindegyik teknősfaj tudja, hogy merre tart – számol be a The Guardian.
Graeme Hays, az ausztráliai Deakin Egyetem munkatársa és kollégái a közönséges cserepesteknősök mozgását elemezték a Chagos-szigeteki fészekrakó területeiktől a szintén az Indiai-óceánon található táplálékkereső helyeikig. Az eredmények azt mutatják, hogy az állatok a rövid utakon gyakran tekervényesen, hosszadalmasan utaznak, ami azt sugallja, hogy a nyílt vízen nem tökéletes az állatok navigációs képessége.
A teknősök jellemzően a szükséges távolság kétszeresét tették meg célhelyükig, az egyik példány pedig 1306 kilométert úszott, hogy elérjen egy, a kiindulási pontjától csupán 176 kilométerre fekvő szigetet. A kutatók 22 egyedet jelöltek meg nyomkövetővel, és műholdakkal figyelték őket.
A tengeri teknősök jellemzően nem egyazon területen keresnek táplálékot, illetve raknak tojásokat. Hays szerint amennyiben a vizsgált példányok tökéletes navigátorok lettek volna, valószínűleg közvetlen útvonalat választottak volna. A szakértő hozzátette, a megjelölt állatok 4-5 hónapja nem ehettek.
Hays úgy látja, az eredmények megerősítik: a teknősök szinte biztosan geomágneses térkép alapján tájékozódnak, annak felbontása viszont nem az igazi. Az állatok navigációs rendszere egyenes vonalú utat nem tesz lehetővé, de jelez, ha nagyon eltérnek a céltól.
A térségben szintén előforduló közönséges levesteknősök sokkal nagyobb távolságra vándorolnak, mint a cserepesteknősök. Utóbbi fajnak ugyanakkor nehezebb dolga van, mert kicsi, specifikus, nehezen elérhető helyszíneket céloz meg.
Az édes gyümölcsök nyithatták meg az utat a piprák bámulatos tánca előtt
Ez az apró termetű, színes fajokból álló dél-amerikai madárcsalád arról vált híressé, hogy a párválasztás során elképesztő táncműsorral kápráztatják el a tojókat.
11 500 fényévnyi gombafonal húzódik a talajban
Elkészült a Föld gyökérgombáinak első globális térképe.
Ezek a lepkék szinte fittyet hánynak az öregedésre
Egy trópusi lepke háromszor olyan hosszú ideig élhet, mint rokonai, annak köszönhetően, hogy igen elmés öregedés elleni módszert fejlesztett ki.
Rejtőzködő madárszépség él öreg nádasainkban
A kifejezetten kecses vörös gém jóval ritkább szürke rokonánál.
Hernyók réme ez a gyönyörű bogarunk
Az aranyos bábrabló neve igencsak árulkodó, a rovarvilág egyik hatékony ragadozójáról van szó.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
