Kivadult disznókon híznak az ausztrál krokodilok

A Griffith Egyetem számolt be arról az új kutatási eredményről, amelyben a bordás krokodilok létszámának látszólag indokolatlan növekedése mögötti okot tárták fel: úgy tűnik, hogy Ausztrália legnagyobb ragadozójának természetvédelmi sikertörténetét a kivadult disznóknak köszönhetjük.

A Biology Letters szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a szakemberek összehasonlították a ma élő és a múzeumokban található, egyazon helyről származó, 50 éve preparált példányokat. Az összehasonlításban az állatok étrendjére utaló szén- és nitrogén-izotópokat vizsgálták meg.

„A múzeumi példányokat akkor gyűjtötték, amikor a bordás krokodilok kevesen votak, mivel nagyon sokat vadásztak rájuk” – mondta el Stuart Bunn professzor, a kutatás egyik résztvevője. A vadászat feltehetően elűzhette a krokodilokat a partokról és azok csak a tengervízben jutottak zsákmányhoz. Azonban az elmúlt 50 évben egyértelmű változás állt be: a hüllők eltávolodtak a tengeri étrendtől. „Ahogy ismét nőni kezdett a létszámuk, ezzel párhuzamosan visszaköltöztek az árterekre és folyók kiterjedt rendszerére, és úgy tűnik, ma sokkal inkább a szárazföldi élelemforrásoktól függenek” – tette hozzá a kutató.

A váltást két dolog okozhatja: a krokodilok közti versengés az élelemért, illetve az egyre gyakoribb patások, mint például a kivadult disznók jelenléte a folyók partvidékén. „A disznók számának az elmúlt 50 évben tapasztalt helyi megugrása, illetve a krokodilok étrendjének változása nélkül nem növekedhetett volna jelentősen a létszámuk.”

A stabilizotóp-elemzéssel igen pontosan megállapítható egy élőlény étrendje, ez esetben egyértelműen jelentkezett a váltás a tengeri étrendről a szárazföldire.

A krokodilok létszámnövekedése pedig segít kordában tartani a kivadult disznók állományát is, azokét a disznókét, amelyek mind a természetes élővilágban, mind a mezőgazdaságban súlyos károkat okoznak. Az első disznópárt még Cook kapitány engedte szabadon Ausztráliában.