A papagájok harmadik végtagként használják a fejüket

A New York-i Műszaki Egyetem kutatói nemrégiben azt mérték fel, miként képes a papagáj a fejét végtagként használni, az alanyok rózsásfejű törpepapagájok (Agapornis roseicollis) voltak. Kérdéses volt, hogy csak egyensúlya megtartásához támasztja meg magát vele, vagy valóban plusz lábként használja-e, ezért az anatómiai szakemberek a madár kapaszkodva megtett lépéseit elemezték, s az eredményekről a Proceedings of the Royal Society B szakfolyóiratban számoltak be.

A vizsgálatokhoz egy különös mászókát készítettek a papagáj számára, ahol a mászófelületet vízszintestől függőlegesig lehetett állítani, s a madarat két nagy sebességű videókamera segítségével örökítették meg mászás közben. A mászófelületre pedig olyan érzékelőket helyeztek, amelyek mérték, ha a madár valamely testrésze hozzáért a felülethez, s így kiderülhetett, mekkora erőt fejt ki a madár a lába, a csőre vagy a farktollai segítségével.

A mászófelületet fokozatosan egyre meredekebbre állították, és 45 fokos szögben állt, amikor a madár először használta a csőrét arra, hogy segítse a mászását, majd amikor már teljesen függőleges volt a felület, ugyanakkora erőt fejtett ki a csőrével, mint a lábaival. Valójában a papagáj csőre által kifejtett erő azonos, vagy kissé nagyobb volt, mint amit az ember, vagy az emberszabású majmok végtagjai fejtenek ki mászás során! A farktollakat azonban csupán egyensúlya megtartására használta, azzal nem fejtett ki erőt a mászásához.

A kutatók szerint a papagáj testalkata hosszú ideje ehhez a mászási módszerhez alkalmazkodott. „Bár sok madár mászik fel függőleges felületeken, a papagáj az egyetlen amely ehhez a fejét harmadik végtagként használja. Úgy tűnik, ez az állat idegi-izomzati működésének átalakulását is szükségessé tette, mint például a gerinc idegpályáiét, illetve a nyak hajlítóizmáét, amellyel plusz erőt tud kifejteni.” – magyarázta Melody W. Young, a kutatás vezetője. A kutatók bíznak abban, hogy apránként megértik majd, az állatok miféle anatómiai megoldásokat találtak ki az egészen újszerű viselkedésformáikhoz.

A papagájok egy ősi, erdőben élt madártól származnak, és sok, anatómiai és viselkedési szempontból is hasonlítanak a főemlősökhöz. Miközben a példátlan intelligenciájukat rengeteg kutatásban vizsgálták már, a mozgásukról szinte semmit se tudunk. A kutatócsoport a felmérései eredményét később e madarak mozgását imitáló robot kifejlesztésében is szeretné majd felhasználni.