Ki menti meg a vadon élő tulipánokat?

A természetvédelem szinte kizárólag az ikonikus, nagy méretű, látványos állatok védelmével azonos az átlagember szemében: a panda, a jeges medve, vagy a bálnák. Ha a növényekről esik szó, akkor nem magukért a növényekért, hanem saját magunkért és klímánkért aggódunk, s ezért hangsúlyozzuk az erdők védelmét. No de hol vannak az egyes növényfajok? Mit tudunk azok helyzetéről, védelmük szükségességéről? A botanikai szakemberek csak „növényvakság” néven említik azt a sajnálatos folyamatot, amely miatt egyszerűen észre sem vesszük a védelemre szoruló növényeinket.

A közép-ázsiai hegyvidéken él a legtöbb vad tulipán, e régió valódi tulipánforrópont, feltehetően valahol errefelé alakultak ki e növények. 76-90 vad tulipánfaj él a világon (egy kivételével a mérsékelt övi Eurázsiában, egyetlen észak-afrikai – mediterrán faj van), ezek közül számos ma is fontos a dísznövények nemesítői számára, mégis csupán 5 faj szerepel vörös listán. A cikkünk képein mind olyan vad tulipánfajok láthatóak, amelyek közép-ázsiai területen, jórészt hegyekben honosak.

Brett Wilson, a Cambridge-i Egyetem doktorandusza vezeti azt a projektet, amely a közép-ázsiai vad tulipánok megőrzését tűzte ki célul. Ehhez azonban a legfontosabb, hogy megismerjék az egyes fajok elterjedését és körülményeit. Az egyes országok (Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán) területein eltérő a fajok helyzete, van, amelyik a kihalás szélén van egyik országban, míg a másikban még jelentős az állománya és ezért nincs is sok konkrét adat róla. Többek közt ezeket a problémákat vizsgálta meg az a tulipánszakértői workshop, amelyre nemrégiben került sor Biskekben.

Mi is veszélyezteti a vad tulipánokat? Legeltetés, bányászat, virágaik letépése és hagymáik kereskedelmi célú kiásása, és emellett persze főképp a klímaváltozás is. Azt talán mindenki tudja, akinek e virág a kertjében is megtalálható, hogy a hagymáknak szükségük van a téli hidegre ahhoz, hogy kihajtsanak és virágozzanak – a klímaváltozás pont ezt veheti el tőlük. Szintén káros a rossz időben érkező csapadék, amely elpusztíthatja a hagymákat.

A tulipán geofiton, vagyis az év nagy részét a föld alatt tölti, és csak egy kis időszakban van levele, virága, épp ezért ez a néhány hetes időszak igen fontos. A magról kelt tulipánok csak igen lassan nőnek meg és kezdenek el maguk is szaporodni, ez pedig az alkalmazkodást nehezíti meg. A kutatók számításai szerint jó néhány tulipánfaj eltűnik a következő évtizedekben, csupán a klímaváltozás miatt, ha nem teszünk valamit, mivel nem tudnak kiszabadulni egyre szűkülő életterükből.

Egy 2021-es tanulmányban Wilson végigelemezte kollégáival a helyzetet, és arra jutottak, hogy a legnagyobb siker helyi védelemmel érhető el. A tulipánokat fenyegető veszélyek pedig olyanok, amik nemcsak ezeket a növényeket, hanem számtalan más, velük azonos élőhelyen növekvőket is érintenek, így a probléma is kiterjedtebb.

Bár a nagyobb méretű (pl. fák) növények védelme az elmúlt évtizedekben javult, a kicsiny növényekre, mint amilyen a tulipán is, még mindig nem jut elég figyelem. Közép-Ázsia, holott nem csupán a tulipánok miatt fontos biológiai forrópont, szintén kívül esik a legtöbb ember érdeklődésén. A tulipánokat csak úgy lehet megvédeni, ha azt a teljes környezetet megóvjuk, ahol élnek. Az évek alatt elvégzett felmérésekkel a szakemberek néhány hónap múlva már a Természetvédelmi Világszövetséghez fordulhatnak, és a begyűjtött adatok alapján a vad tulipánok helyzete végre méltó formában kerül az adatbázisokba.