Vita a farkasok létszámáról Svédországban

Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány 2022-ben szeretné felére csökkenteni a populációt.
Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian.
A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága.
A környezetvédelmi hatóság véleménye az volt, hogy az életképes populációhoz, melyet nem gyengít a beltenyészet, minimum 300 egyednek kell lennie, és ezeket folyamatosan gyarapítják az országon kívülről érkező új példányok.
A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke.
A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket.
Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.
A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt „semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”.
Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. „A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett.
Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. „Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.