Nemi úton terjedő kórokozók – virágoknál

Ugyanúgy, ahogy az ember vagy számtalan állat esetében is vannak nemi úton terjedő vírusok, úgy a növények sem mentesek ettől a fertőzéstől: egyes növényi vírusok a pollen szemcséin utaznak virágról virágra. Egy amerikai kutatócsoport nemrégiben azt vizsgálta meg, milyen növényi közösségekre miféle vírusok jellemzőek, és mi határozza meg a terjedésüket.

A kutatók egy hegyvidéki, egy gyepes térségben, egy mezőgazdasági hasznosítású és egy tengerparti területen mérték fel a pollen vírusait. A Nature Communications-ben megjelent tanulmány szerint 22 ismert (némelyikük súlyos betegséget okoz a haszonnövényeinken), és sok száz ismeretlen növényi vírust találtak a négy vizsgált régió vadvirágpollenjein. Találtak egy érdekes, az emberi tevékenység hatására utaló dolgot is: a mezőgazdasági területeken volt a legmagasabb (száznál is több) a talált vírusok nyoma, míg a leginkább érintetlen gyepes területen alig egy tucatnyi volt a virágokon, a másik két területen köztes mennyiség volt. A kutatók úgy vélik, a mezőgazdálkodás a monokultúra révén több vírust ösztönözhet arra, hogy az itteni növényeken megtelepedjen, mivel itt egy kis alkalmazkodást követően jó eséllyel talál majd másik növénygazdát is magának a termesztett növények körében. Az is lehetséges, hogy a háziméhek, amelyeket ide-oda szállnak az épp beporzandó növényekhez, szintén e vírusok sokféleségét növelhetik. Mivel a vadméhekkel szemben a háziméhek nem specialisták, így könnyen átszállíthatják a vírusokat a vadvirágokról a mezőgazdasági növényekre is.

Olyan érdekes összefüggések derültek ki, mint például, hogy az apróbb és tüskésebb pollenszemcséken többféle vírus létezett (ez a kutatók szerint azzal függ össze, hogy e virágokat szívesebben látogatják a beporzók, mivel könnyebben vihetik el az apró pollent), illetve az is, hogy a kétoldali szimmetriát mutató virágok vírusgazdagsága nagyobb volt a többi típusúnál. Szintén vírusban gazdagabbak voltak azok a növények, amelyek számos virágzattal rendelkeztek, szemben az egy-egy virágot hordozókkal. A kutatók arra gyanakodnak, hogy a hasonló jellegű virágporszemcséket termelő növények közt a vírusközösségekben is lehet átfedés, és a vírusok hasonlóan hathattak a virágpor és a virágok evolúciójára, mint a beporzók.

A rengeteg talált vírus ellenére azonban a növények nem voltak láthatóan betegek, ám ez megtévesztő is lehet. A cukornád-mozaikvírusról például ismert, hogy a mezőgazdasági szezonon kívüli időszakban a vad fűfélékben rejtőzik, azokat nem betegíti meg, ám a cukornádat vagy a kukoricát már igen. Ezekben az esetekben hasonló a helyzet, mint az állat-ember közti vírusátadásoknál