Így vadászik a világ egyetlen éjjeli vágómadara

Az éjjeli kuhi (Elanus scriptus) igen fura madár, annak ellenére, hogy az ölyvek, sasok, héják rokonságába tartozik, rágcsáló-kisemlős zsákmányát napszállta után ejti el. Bár az éjjeli kuhi az egyetlen, amely életvitelszerűen éjjel vadászik, érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy vannak alkalomszerűen este vadászó vágómadarak is.

Azonban, amint azt egy új, a Royal Society Open Science folyóiratban közzé tett tanulmányból megtudhatjuk, nem látnak semmivel se jobban az esti körülmények közepette, mint a nappal vadászó rokonaik.

Eddig úgy tartották, hogy az éjjeli kuhinak a baglyokhoz hasonlóan igen nagy szeme van, lényegesen nagyobb, mint a többi vágómadárnak, és úgy vélték, az agya vizuális feldolgozó központja is hasonlóképp nagy lehet. A szem nagysága összefügg azzal, hogy az állat retináján hány fényérzékelő sejt található, ám a jó éjjeli éleslátáshoz elengedhetetlen az ennek megfelelő idegrendszeri háttér is.

Egy nemzetközi kutatócsoport különféle vágómadarak és az éjjeli kuhi múzeumokban őrzött koponyáit hasonlította össze, számítógépes tomográfia útján. A CT-k segítségével elkészítették az egyes madarak agyának 3D modelljét, és ezekből az adott fajok látásért felelős agyterületeit is össze tudták hasonlítani.

A vizsgálatokból az derült ki, hogy e kuhi egyáltalában nem jobb éjszakai látású két közeli, ám nappal vadászó rokonánál, bár mindhárom fajnak van olyan jellemzője, amely közelebb áll az éjszakai életmódú madarakéhoz. Ez alapján a kutatók úgy vélik, mindhárom faj egyforma jól lát éjjel, ám csak egyikük váltott éjszakai életmódra. Az eredmény azt is megmagyarázza, hogy az éjjeli kuhi miért vadászik többet a holdfényes éjszakákon, és azt is világossá teszi, hogy távol van az éjszakai látásuk az erre szakosodott baglyokétól. A kutatási eredmény az ausztrál kuhifajok védelmét szolgáló intézkedéseket is segíti. A vizsgálatokból további értékes információként az is kiderült, hogy a különböző vágómadár-fajok érzékszervi képességei közt meglehetősen nagy különbségek is vannak.

Számos más hasonlóság is van a három kuhifaj és a baglyok közt, például a kuhik tollai olyan felépítésűek, amely a baglyokéhoz hasonló, és a hangtalan repülést segíti elő, vagy épp a zsákmányállataik összetétele és a vadászat helyszínei is sokban átfednek. Könnyen lehet, hogy az éjjeli kuhi a vadászat során, a baglyokhoz hasonlóan szintén jelentősen támaszkodik a hallására.

A kutatók még más méréseket is szívesen elvégeztek volna, azonban a múzeumi példányokból hiányoztak azok, a szem körül elhelyezkedő, gyűrű alakú csontocskák, amelyek szintén az adott állat éjjeli látásához köthető tulajdonságot hordoznak.