A szárazföldek közel fele azonnali védelmet igényel
A biodiverzitási krízist továbbra sem sikerült megállítani, ezért komolyabb védelmi intézkedések szükségesek.
Egy új tanulmány alapján a szárazföldi területek mintegy 44 százaléka, összesen nagyjából 64 millió négyzetkilométer védelmet igényel a biodiverzitás megóvása érdekében – olvasható a Wildlife Conservation Society Phys.org-on megjelent közleményében. Dr. James R. Allan, az Amszterdami Egyetem munkatársa és kollégái térinformatikai algoritmusokkal mérték fel a fajok és az ökoszisztémák megőrzéséhez szükséges optimális területet. A szakértők azt is megvizsgálták különböző forgatókönyvek révén, hogy 2030-ig az emberi aktivitás, a földhasználat alakulása mekkora veszélyt jelenthet.
Allan szerint ez az eddigi legjobb becslés arra vonatkozóan, hogy mekkora területet kell megvédeni a biodiverzitási krízis ellen küzdve. Mint hozzátette, gyorsan kell cselekedni, eredményeik alapján az érintett földek 1,3 millió négyzetkilométerén az élőhelyeket 2030-ra teljesen megtisztíthatják az emberek.
A biológiai sokszínűségről szóló egyezmény keretében a kormányok jelenleg is tárgyalják a 2020 utáni biodiverzitási terveket. A megállapodással legalább az elkövetkező egy évtizedre meghatározhatják a természetvédelmi irányelveket. Több mint tíz éve a világ országai abban egyeztek meg, hogy a szárazföld 17 százalékát megóvják, mára viszont bebizonyosodott, hogy ez nem volt elég a biodiverzitási krízis megállításához.
A kutatók úgy gondolják, friss tanulmányuk hozzájárulhat a tervezéshez. A szakértők szerint az általuk megjelölt területek közül nem mindet kellene védetté nyilvánítani, sok helyen elegendőek lennének egyéb természetvédelmi intézkedések is.
Gyönyörű kolostorrom rejtőzik ebben a hazai erdőben
Még meglepőbb, amikor egy ilyen szakaszon találjuk meg azt az erdei atmoszférát és csendet, amit a hosszabb utaktól remél az ember. És folyamatosan állatokat látunk, nem csak őzet, de a hiúz életjeleit is. Tartsatok velünk a relatív kis kiterjedésű Szalonnai-hegységet bemutató epizódban, ahol az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa is elmeséli a martonyi kolostor- és templomrom megmentésének történetét. Kicsit lézerszkennelünk, kicsit drónozunk is, a videóból kiderül, miért.
Vadászpilótákat megszégyenítő gyorsulást él át ez a pók
Az alig pár milliméteres ausztrál pávapókok eddig pazar színeikről és látványos udvarlási rítusukról voltak híresek, kiderült, hogy az ugrásukban is rekorderek.
A villámcsapás akár hasznos is lehet egy fának
Egyes nagy termetű trópusi fák számára a villámcsapás nem végzetes, hanem életadó.
Az Adélie-pingvinek évezredes múltját vizsgálták
A kutatás során mind a pingvinek egykori jelenlétének, mind pedig étrendjének nyomait feltárták.
Lepkegyűjteményekben követhető egy betegség terjedése
A múzeumi állatgyűjtemények, bár sokakban ellenérzéseket kelt a meglétük, rengeteg hasznos tudományos kutatást szolgálnak anélkül, hogy újabb példányokat kellene elpusztítani.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
