Nehéz jövő vár a vörös pandákra

Bista arra következtetésre jutott, hogy az emberi tevékenység miatt egyre kisebb mozgástere van a fajnak, s az élőhely feldarabolódása súlyos hatású a vörös panda jövőjére.

„Az emberi tevékenység miatt a vörös panda aktivitása úgy változott, hogy minél ritkábban kerüljön kapcsolatba zavaró tényezőkkel, mint az emberrel, a kutyákkal, háziállatokkal, ez pedig drasztikusan lecsökkenti az egyedek egymással fenntartott kapcsolatát is, aminek eredményeként egyes populációk elszakadnak egymástól” – magyarázta a kutató.

Bista évek óta tanulmányozta a vörös pandákat, majd 2019-ben Nepálba utazott, ahol GPS-jeladós nyakörvvel látott el tíz állatot, majd műholdon keresztül követte a tevékenységüket. Később visszatért Ausztráliába, mikor lecsapott a járvány, és így a további tervezett vizsgálatokat, mint például kameracsapdák felszerelését nepáli barátai távsegítséggel tudta megoldani, s szintén e barátai vizsgálódtak a terepi körülményekről is. Ő eközben otthon ült és a lezárások idején a több ezer kilométerre lévő nepáli vörös pandák mozgását figyelte számítógépén keresztül.

Egyik állat, a Chintapu nevű hím hallatlan dolgot művelt: egyetlen nap alatt 5 kilométert tett meg, holott a vörös panda nem egy rohangálós típus. A nagy vándorútra a párválasztás időszakában került sor. Egy másik egyed, a Ninaammaa nevű nőstény 12 hónap alatt két kicsinek adott életet és fel is nevelte őket (róluk készült a cikkbe illesztett videó).

„Bár bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni a környezet változásaihoz a vörös pandák, egyes helyszínekről kipusztulhatnak a jelen körülmények hatására, s ezzel az egész faj jövője is kockázatossá válhat.”

A kutató elmondta, hogy a vörös panda dilemmája az, hogy a ragadozóihoz éljen-e közelebb, vagy az emberhez? Az emberi tevékenység egyre kisebb esélyt biztosít ahhoz, hogy az utakkal felszabdalt erdőkben elkerülhesse a ragadozókat. A kutató a Landscape Ecology folyóiratban közzé tett tanulmányában arra a fontos dologra hívta fel a figyelmet, hogy legalább a vörös panda életének kritikus időszakaiban, mint a párválasztás, vagy az utódok születése, erősen korlátozni kellene az emberi tevékenységet az élőhelyén. Ha nem elkerülhetőek az útépítések, akkor legalább a pandák legfontosabb élőhelyeit kerüljék el, illetve vezessenek be sebességkorlátozást, zajszint-korlátozást azokon a helyeken, ahol sűrűbben előfordulnak a vadállatok, s ahol ismert vadátkelő helyek vannak.