Nem halt ki a fernandina-szigeti óriásteknős

2019-ben Fernandina szigetén egy nőstény óriásteknősre bukkantak, amelyről azt gyanították, hogy az 1906 óta kihaltnak hitt helyi alfaj képviselője, ám pusztán a külleme alapján ezt nem lehetett biztosra mondani. Az azóta elvégzett genetikai vizsgálatok igazolták a feltételezést: valóban e fajba (Chelonoidis phantasticus) tartozik az állat, a remek hírt a Communications Biology folyóiratban ismertette a kutatócsoport.

A galápagosi teknősök mindegyike egy kb. 3 millió évvel ezelőtti egyetlen példányra vezethető vissza, amely a vulkáni szigetvilágot akkor meghódította, majd az egyes szigetekre eljutó utódok külön-külön alfajokká (más nézetek szerint fajokká) váltak. Az egyes szigeteken a helyi környezeti körülmények alakították az adott alfaj jegyeit, és két jól elkülönülő típus született így meg: a nyerges hátú és a nem nyerges hátú óriásteknősök, két átmeneti alfajjal. Fernandina szigetén, ahol rendkívül nehezen bejárható vulkáni terep van, az 1906-os erősen nyerges hátú hím példányt követően nem sikerült másik állatra bukkanni, ám a felderítés hiánya miatt ki sem zárták, hogy létezhet még e faj.

Korábbi genetikai összehasonlítások, amelyeket a faj egyetlen eddig ismert, 1906-os példányának mintái alapján végeztek el, egyértelműsítették, hogy külön fajról van szó. A 2019-ben megtalált nőstény is e fajhoz csatlakozott, élő egyedként. Az állat a szigetek teknősmenhelyén lakik a felfedezése óta és genetikai összetétele arra utal, hogy nem veszélyeztetné a fajt a belterjesség akkor sem, ha kevés további egyedből indulna a program.

Az állat jóval több mint 50 éves, de igen kis termetű, a kietlen, fiatal vulkáni sziget kisebb zöld foltján találtak rá, számos lávafolyással elszakítva a növényekkel dús lejtőjétől. Azóta egy újabb expedíció olyan nyomokat is talált a szigeten, amely arra utal, hogy legalább 2-3 további egyed is él a vulkán oldalán. Ha sikerül rájuk bukkanni, akkor arra is van remény, hogy egy tenyészprogrammal növelni lehessen a létszámukat. Bár e nőstény háta nem nyerges, ez akár a kis termetének a következménye is lehet. (Egy másik szigeten 12 fennmaradt egyedből mára 3000 lett, a tenyészprogramnak köszönhetően.)