A sekélyebb vizekbe rejtőzik kicsinyével a simabálna

Számos bálna vándorol utódai világra hozatalához meglepően sekély (maximum 10 méteres), parti vizekbe, egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, vajon miért, hisz így közel kerülnek a veszélyes emberi tevékenységekhez, s az élelem is kevés. A Syracuse-i Egyetem Bioakusztikai és Viselkedési Laboratóriumának biológusai a déli simabálna anyák különös viselkedésére találtak magyarázatot: az állat azért hozza sekély vizekbe borját, hogy a ragadozók elől elrejtse.

A The Royal Society Open Science folyóiratban közzé tett tanulmányukban a kutatók modellezték azt, hogy a ragadozók mit hallanak meg a bálnák kicsinyeikkel folytatott kommunikációjából, ha meghatározott vízmélységben adnak ki hangot az állatok. Arra jutottak, hogy a sekély, homokos aljzatú vizekben a bálnák hangja kisebb távolságra jut csak el, s így a bálnaanyák és borjaik közti kommunikációt nem tudják „lehallgatni” a tőlük legalább 500 méterre lévő, a kicsikre veszélyt jelentő ragadozók.

A kutatók három bálna-bölcsőde helyszínén gyűjtöttek adatokat: Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália partjai közelében, ahol a déli simabálnák utódai világra jönnek s életük első, legveszélyeztetettebb szakaszában élnek is az anyjukkal. A simabálna anya háromféle lehallgatás-elleni stratégiát használ a hangadása során: vagy olyan frekvenciákon énekel, hogy a hang forrását nehéz legyen behatárolni, vagy csökkenti a hangerőt (mondhatni, suttog a borjának), illetve időnként teljesen elnémul. Most a kutatók egy negyedik módszert találtak e három mellé azzal, hogy a sekély vizekben rosszabbul terjedő hang hatását felfedezték. A simabálna hangja e vizekben maximum 500 méterre jut el, így az anya és borja tudnak kommunikálni, ám a mélyebb vizeket járó simabálnák hangját a helytől függően akár 30-100 kilométerről is meg lehet hallani.

Bár még így is bőven maradnak válaszra váró kérdések azzal kapcsolatban, hogy miért is vándorolnak olyan messzire a sziláscetek minden évben, a kutatócsoport eredményei segítenek megérteni a vándorlásuk okait. Az pedig, ha tudjuk, hogy a bálna miért választ ki egy bizonyos típusú élőhelyet, a bálnavédelemben is segítséget nyújt, ez pedig a simabálnák szempontjából kulcsfontosságú.

A kutatók következő vizsgálataikban azt derítik majd ki, hogy milyen gyakran választják e sekély, rossz akusztikájú vizeket a simabálnák.