Elhagyott bányák állatai

Az egykori vadnyugat a különös tájon túl az amerikai terjeszkedés nyomait is magán viseli: számtalan elhagyott bánya maradványával találkozhatunk, például a 19. századi aranylázak idejéből. Az üresen álló, föld alá lenyúló tájsebek azonban nem csak sebek, s az ember számára sok esetben halálosan veszélyes helyszínek, hanem otthont is jelentenek sokaknak. Mintegy húszezer elhagyott bánya van csak Colorado államban, s a coloradói Adams Állami Egyetem szakembere, Timothy Armstrong egy ismerősétől pletykaszintű megfigyelést hallott: a bányákba nagy testű ragadozók járnak be, és ez a megfigyelés felkeltette a tudományos érdeklődését.

A Journal of Wildlife Management szakfolyóiratban jelent meg nemrégiben egy tanulmány, amely ezen elhagyott, öreg bányák állatvilágát mérte fel Colorado államban. A kutatók 50 bányához helyeztek ki kameracsapdákat, és 2017-2020. közötti időszakban vizsgálták, milyen állatok használták az egykori építményeket, üregeket. A kamerák felvételeiből meglepően sokszínű állati lakóközösségre derült fény. 48 gerinces fajt találtak, s a régióban élő 14 ragadozóból 11 faj előfordult a bányáknál, számolt be a The Scientist ismeretterjesztő magazin.

Forrás: bureau of land management

A kamerákat rendszeresen ellenőrizték, s az egyik ilyen alkalommal csak egy nappal később érkeztek, mint a puma, amely az üregben járt, még a nyomait is felfedezték, mielőtt a kamera memóriakártyáján meglátták a felvételeket is. Azonban a bányák sztárja egy kisebb állat volt, a mosómedvével rokon, igencsak rejtett életmódú észak-amerikai macskanyérc (Bassariscus astutus). A rejtett életmódja ellenére számtalan bánya előtti kamerának sikerült rögzíteni a tevékenységüket, s e felvételek alapján az állatfaj elterjedési területét is ki tudták bővíteni a kutatók.

Kanadai muflonokat is láttak több alkalommal a bányákba bemenni majd onnan kijönni, ez az állat a föld mélyén található sók nyalogatása miatt vonzódott az elhagyott üregekhez, s érdekes módon ugyanazt a bejáratot használták, amit ragadozójuk is, a puma.

A kutatók szerint a legtöbb esetben a hőmérsékleti viszonyok vonzzák az állatokat az üregekbe. Ahogy a természetes barlangok, úgy ezek a bányaüregek is sokkal kisebb hőingásúak, mint a kültéri területek, mind napi, mind évszakos szinten.

A felmérésből kiderült az is, hogy azokat a bányákat, amelyek az ember számára a legveszélyesebbek, mint a függőleges aknák, az állatok se látogatták, így ezeket, az emberi egészség megóvása céljával nyugodtan le lehet zárni anélkül, hogy veszélyeztetnék a vadállatok életvitelét. A többi bánya kapcsán viszont ötletet is adott a kutatás: a helyi nemzeti park, mielőtt a bányák bejáratát (szintén az emberek megóvása céljával) lezárná, minden egyes helyet kamerákkal figyelni fog egy éven át, a vadállatok tevékenységének megismerése céljából. Az így minden egyes bányát egyenként felmérő módszer segíthet az ember és az állatok érdekeit egyaránt szem előtt tartó döntéseket hozni.