János, Pál, Cirill2022. június 26., vasárnap
Természet

Természetvédelmi siker: megvédik a budapesti szalamandrákat

2022.06.19.Bajomi Bálint
National Geographic Magyarország

A Felső-Jegenye-völgyet majdnem beépítették, de az ott talált szalamandrák miatt védetté nyilvánították, így megmenekült a patakvölgy élővilága. Interjú Halpern Bálinttal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztályának programvezetőjével.

Foltos szalamandra a Börzsönyben.
Forrás: Rahmé Nikola

 

Egy különleges területet látogattunk meg. Mi ez a hely?
Budapest és Solymár közt található egy kis völgy, úgy hívják Felső-Jegenye-völgy. Budapest terjeszkedése során valahogy elkerülte a beépítést, ugyanakkor a mai napig otthont ad egy olyan vízfolyásnak, ami szinte kuriózum manapság: még az egész aszályos időszakokban is folyamatos vízbázisa van. Emiatt folyamatosan létezik itt a patak: Hűvös-ér néven emlegetik. A lentebbi szakaszon pedig betorkollik a Paprikás-patakba.

A Felső-Jegenye-völgy
Forrás: Bajomi Bálint

 

Mikor és hogyan fedezték fel a szalamandrákat?
Úgy tudom, hogy 2008 környékén volt egy lakossági bejelentés a budapesti oldalon. Egy lakos a József Attila utca egyik telkén a vízóraaknába esett szalamandrákról számolt be; a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felé tette meg ezt a bejelentést. „Mi a teendő ezekkel a szalamandrákkal?” – kérdezte. A Nemzeti Park őrszolgálata részéről Szelényi Gábor és a témát kutató Természettudományi Múzeum, illetve a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztályának részéről Vörös Judit jöttek ki megnézni ezt a bejelentést. Először ők se hittek benne, hogy valós az információ. Az volt a feltételezés, hogy dunai tarajos gőte lesz, de legnagyobb meglepetésükre tényleg szalamandrák voltak a vízóraakna foglyai. A környékbeli lakosokkal beszélgetve kiderült, hogy ez egy általuk megszokott dolog: a kertjükben néha megjelennek ezek az állatok. Szelényi Gábor és Vörös Judit elkezdték nézni a környéket, hogy hol lehet mégis a forráspopuláció, hogy kerülhettek ide ezek a szalamandrák. Akkor derült ki számukra, hogy ez a kis nagyon rövid völgyszakasz ideális élőhelye a foltos szalamandrának.

Hány egyedre becsülik a populációt?
A fentieket követően Kiss István, az akkori Szent István Egyetem (SZIE) kutatója kezdte el módszeresen vizsgálni ezt a populációt: rendszeresen kijött, amikor a szalamandrák aktívak voltak, főképp éjszaka. Az általa koordinált kutatásban – ha jól tudom –  Szelényi Gábor és Vörös Judit is részt vett. A látott egyedekről felvették a biometriai adatokat, a testméreteiket: a tömegüket, a hosszukat az orruktól a kloákáig, illetve a farkuk hosszát. A szalamandráknak egyedi mintázatuk van, így a legfontosabb az volt, hogy minden észlelésnél készült egy fotó, főként a hátmintázatukról. Ezen felvételek egy adatbázisba kerülnek, ahol ezek megvizsgálhatók és azonosíthatók az egyedek. Ily módon gyűltek az észlelési és a visszafogási adatok. Utána egy fogás-visszafogás modellel becsülték az állományméretet, egy hosszabb időszak alatt gyűlt adatokból. A vizsgálat során 2008 és 2014 között mintegy 1800 átalakult fiatal vagy kifejlett példányt különítettek el. Hozzá kell tenni, hogy ezeknél a kétéltűeknél azért van fluktuáció az évek alakuláásban, tehát vannak jobb évek, rosszabb évek. Emellett a felnőtt egyedek állománynagyságáról beszélünk, hiszen a szalamandra nőstények évről évre akár fejenként 30 lárvát engednek be az élővízbe. Tehát időszakosan szalamandra lárvából jóval több is van, de csak a töredékük éri el az ivarérett kort.

Egy szalamandra „lakosztályának” bejárata.
Forrás: Bajomi Bálint

 

A szalamandra védett faj, így ez lehetett egy hivatkozási alap, hogy elindítsák a terület védetté nyilvánításának folyamatát.
Magyarországon minden kétéltű és hüllő védett, és ez igaz a szalamandrára is. A foltos szalamandrának 50 ezer forint az eszmei értéke, ami egy kicsit magasabb védettségi kategória, mint némelyik még gyakoribb kétéltű fajunk esetében. Amit biztosan tudtunk, hogy a szalamandra jellemzően az Északi-középhegységben, a Kőszegi-hegységben fordul elő és itt a Budai-hegységben, illetve Pilis területén nagyon ritka ez az állat. Tehát ami izgalmassá teszi a dolgot, hogy a Budai-hegységnek ez az egyetlen ismert foltos szalamandra előfordulása; a közeli pilisi előfordulástól is viszonylag messze vagyunk. A megtalálásakor felmerült annak a lehetősége, hogy ez a populáció egy mesterséges betelepítés eredménye, de Vörös Juditék genetikai vizsgálatának az a konklúziója, hogy ez gyakorlatilag a hajdani, feltehetően nagyobb kiterjedésű budai szalamandra-állománynak egy visszamaradt maradványpopulációja.
Ilyen formában ez egy kuriózum: ha ez az állomány felszámolódna, akkor a Budai-hegységből eltűnne a foltos szalamandra, ezért fontosabb szerepe van itt a védelemnek. Megvizsgálták a kollégák, hogy a környék korábban nem élvezett semmilyen védettséget, tehát a budai tájvédelmi körzetnek ez nem volt része, valahogy kimaradt a kijelöléskor. A Pilisi Parkerdő kezelésében levő erdőterületről van szó, viszont rögtön a megtalálásakor már napirenden volt az M0 körgyűrűnek az északi bővítése: egy közlekedési csomópontot terveztek erre a területre. A védettség hiánya könnyen a fejlesztések irányba tereli ezeket e területeket. Már akkor is féltünk, előbb-utóbb a fejlesztők megálmodnak ide valamit, illetve az erdészet 40-50-60 éves vágásfordulóval dolgozva bizonyos erdőterületeket időnként letermel teljes egészében, és erdőfelújítás történik. Tehát ez a félelem is benne volt abban, hogy szükségét éreztük a védetté nyilvánításnak. Mi az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi szakosztályaként évről évre bizonyos fajokat megnevezünk mint év kétéltűje vagy év hüllője. 2019-ben a foltos szalamandrát azért neveztük meg év kétéltűjének, mert az előző években derült ki, hogy Nyugat-Európában a szalamandrákat támadó gombabetegség, a Batrachochytrium salamandrivorans, a békákat támadó kitrid gombafertőzésnek egy variánsa komoly állománycsökkenéssel járó pusztulásokat okozott Hollandia területén és talán Belgiumban is. Innentől kezdve ez egy olyan téma volt, amire szerettük volna felhívni a figyelmet: igenis valahogy foglalkoznunk kellene ezzel a dologgal.
A betegség bizonyítottan délkelet-ázsiai egzotikus fajoknak a behozatalával került be Európába. Mindenesetre ez a kiáltványunk, hogy a foltos szalamandra az év kétéltűje pont egybe esett azzal, hogy MNV Zrt. által eladott portfólióban szerepelt három, a Felső-Jegenye-völgynek a részét képező telek, és társasházi építkezést terveztek oda. Mi akkor szembesültünk azzal, hogy gyakorlatilag ez a Huba vezér útjának a folytatása, ami most ránézésre egy erdő, de az igazából kiparcellázott telkek sora, amelyek bármikor beépülhetnek, ha értékesítik őket, vagy maga az állam úgy dönt, hogy be kell építeni őket. Akkor vettük fel a kapcsolatot az önkormányzatokkal: először a II. kerületivel, majd később a fővárosival. Vázoltuk nekik azt a javaslatunkat, hogy szerintünk ez az érték, hogy itt van a szalamandra populáció, illetve ez a természetes vízfolyás, az épp elég indok arra, hogy helyi védettséget kapjon a terület. Mindez kiegészült Berényi Zsombornak azzal a szakdolgozatával, ami feldolgozta ennek a területnek az összes védett értékét. Tehát a szalamandrákon kívül is elég sok védett növény- és állatfaj fordul még elő itt.

Halpern Bálint, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztályának programvezetője
Forrás: Jeszenszky Zsuzsa

 

Hogy halad a védetté nyilvánítás?
Mára kihirdették, tehát a terület helyi védettséget kapott, és mind a II. kerület, mind a főváros úgy tekint a területre, hogy elsősorban a szalamandrák, a helyi természetvédelmi értékek megőrzésének kell szentelni ezt a területet. Ez azt is jelenti, hogy az erdőgazdálkodó is eszerint kezeli az erdőt, tehát nem tervezi a teljes fakitermeléssel járó felújítást, hanem csak a szükséges mértékű beavatkozásokra kerül majd sor a jövőben, vagyis a meglévő erdőállapotot tartják fenn. Ki is táblázták a környéken, hogy védett a terület, illetve a II. kerületi önkormányzat, de korábban a helyi lakosok is szerveztek olyan szemétszedő akciókat, amelyek a terület megtisztítását célozták. Az a legfontosabb, hogy ezzel a történettel a helyben élőket is rá tudtuk ébreszteni arra, hogy ez egy fontos érték. Persze eleve onnan indult a történet, hogy egy helyi lakos jelentette be a szalamandrákat, de azért nem biztos, hogy minden itt lakó tisztában volt vele, hogy milyen értékek húzódnak meg itt a közvetlen közelükben. Az a tapasztalat, hogy egy ilyen nagy városban, mint Budapest még mindig vannak megőrzendő értékek, nagyon tudja erősíteni azt a gondolatot, hogy gondolkozzunk globálisan, de cselekedjünk lokálisan.

Hozzászólások

A Tisza-tó új kilátója

A Tisza-tó új kilátója

Egy újabb, kizárólag vízi úton megközelíthető kilátót adtak át a Tisza-tavon.

A hamvas rétihéják biztonsága érdekében

A hamvas rétihéják biztonsága érdekében

Ezentúl sokkal biztonságosabb körülmények között költhet az a hamvas rétihéjapár, mely a Vasegerszeg közelében található gabonaföld területén épített fészket.

Íme a világ legnépszerűbb parkjai

Íme a világ legnépszerűbb parkjai

New Yorktól London át egészen Szöulig: itt vannak a világ legszebb zöldterületei, az Instagram adatai szerint.

Újabb magyar sikerek születtek a nemzetközi fotóversenyen

Újabb magyar sikerek születtek a nemzetközi fotóversenyen

A WildArt Photographer of the Year legújabb fordulójának tematikája a sziluettek.

Rekorder kígyót találtak Floridában

Rekorder kígyót találtak Floridában

A szalagos tigrispiton inváziósnak számít a térségben, a faj súlyos hatást gyakorol az őshonos élővilágra.

National Geographic 2022. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 600 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket