Egy jegesmedve-populáció, amely már függetlenedett a tengerjégtől

Grönland délkeleti régiójában, ahol gleccserek szaladnak az óceánba, olyan jegesmedvék élnek, amelyek már nem az egyre kevesebb tengerjégen, hanem a gleccserek jegén vadásznak – az erről szóló kutatási eredményeket a  Science tette közzé. E jegesmedve-populáció genetikailag is elkülönült a „hagyományos” életmódú rokonoktól. Lehet, hogy ez a típusú alkalmazkodás lesz a jegesmedvék megmentője?

A Washingtoni Egyetem beszámolója szerint azért végeztek felméréseket itt, mert kevésbé voltak ismertek e régió jegesmedvéi, arra azonban nem számítottak, hogy ilyen különleges csoportra bukkannak. Az inuitok információiból és történelmi feljegyzésekből ismert volt, hogy élnek itt jegesmedvék, de a speciális életmódjukról semmi információ sem volt. E régió különösen veszélyes időjárási körülményei, és a terület erős tagoltsága miatt korábban tudományos vizsgálatokat nem lehetett folytatni.

A kutatáshoz most 7 évi délkelet-grönlandi, helyszíni vizsgálati adatot, valamint a sziget teljes keleti részére vonatkozó, 30 évnyi adatot dolgoztak fel. Megismerték a jegesmedvék genetikai adatait, a mozgásukat (műholdas nyomkövetős nyakörvvel), a létszámukat, illetve felmérték, hogy miként is képesek megélni a gleccsereken, csak egészen kis tengerjég-hozzáféréssel.

Kristin Laidre, a kutatás vezetője elmondta: „Ez a populáció némi betekintést nyújt abba, miként maradhatnak fenn a jegesmedvék a jövőben. Azonban igen óvatosan kell ezeket az adatokat kivetíteni, mivel az a gleccserjég, ami a délkelet-grönlandi jegesmedvék túlélését jelenti, nincs jelen a sarkvidék legnagyobb részén.” Az itteni körülmények azonban nagyjából olyanok most, mint Grönland északi részén lesz a századunk második felében.

Az itteni jegesmedvék az évnek csak 4 hónapjában jutnak ki a tengerjégre (februártól májusig), azonban nem tudnak 8 hónapon át koplalni, ezért a gleccserekből leszakadó jéghegyeken-jégtáblákon vadásznak az ezekre kimászó fókákra. Bár másutt is vannak tengerbe torkolló gleccserek, azonban a fjordok felépítése, és a gleccserek jéghozama egyedivé teszi e régiót. Az ilyen területek kicsiny klímamenedékké válhatnak, ám ezek egyre jobban eltávolodnak a sarkvidék többi részétől, és ezzel a jegesmedvék genetikai állománya beszűkül majd.

E csoport minimum néhány száz éve elkülönülten él a többi grönlandi jegesmedvétől, és nagyobb genetikai különbségek vannak köztük és a legközelebbi rokon jegesmedvék közt, mint a bolygónk jegesmedve-népességeinek bármelyikében. Az is biztos, hogy e csoport végig kicsiny maradt, többek közt az átjárhatatlan földrajzi akadályok miatt is. Az itt élő nőstényeken végzett mérések azt mutatták, hogy kisebb termetűek a másutt élő társaiknál.

Laidre hozzátette, ugyan reményt ad a felfedezésük, ám „a gleccserek nem fognak nagy számú jegesmedvét eltartani, mivel egyszerűen nincs elegendő ilyen terület. Továbbra is jelentős létszámcsökkenésre kell számítanunk a világ jegesmedvéi körében.”