Tudományos összefogás a Neretváért

Mintegy 5 évvel ezelőtt számos tudós és természetvédelmi szakember töltött el egy hetet intenzív terepi munkával Albániában, ahol a Vjosa-folyó és környezete biológiai sokféleségét mérték fel. Erre akkor azért volt szükség, hogy meggyőzzék az albán kormányt: biztosítsák Európa egyik utolsó szabályozatlan, vad folyójának védelmét, hogy soha ne lehessen erőművekkel, gátakkal eltörölni az egyedi élővilágát. Akkor sikerrel jártak, s a Vjosa környezete az albán miniszterelnök nemrég tett ígérete szerint nemzeti parki védettséget kap, mintegy 500 kilométernyi, e folyót és mellékfolyóit érintő, vízerőmű-építési tervekkel szemben.

A tudósok most újabb feladatot tűztek ki az albán siker után: a Neretva felső folyásának védelmét kellene hasonlóan elérni, e folyószakaszra a tervezett vízerőművek (mintegy 70!) mérnének végzetes csapást. Ezért hamarosan közel 40 szakember veti be magát Bosznia-Hercegovina gyönyörű balkáni területre, hogy felmérjék a folyó élővilágát, beleértve a kétéltűek, halak, gerinctelenek sokaságát, számolt be a Science. A projekt a Neretva Tudományos Hét nevet viseli, és a kutatók fel fogják mérni mindazon fajokat, amelyek élete a folyótól függ.

„Csoda, hogy ezek a folyók így megmaradtak” – mondta Ulrich Eichelmann a bécsi RiverWatch (folyóőrség) nevű szervezet alapítója és ökológusa, aki a Vjosa kampányát is irányította. A nyugat-balkáni folyók nyüzsögnek az élettől, itt él a világ legtöbb pisztrángfaja, egyes kutatók szerint e halak evolúciós bölcsője is itt lehet. „Váratlan vadságot látunk itt, a világ egyik leginkább beépített kontinensén” – mondta Eichelmann. „Európában másutt gyakorlatilag nincsenek már szabályozatlan, gátak nélküli folyók.”

A Neretva alsó folyásán, Horvátországban 4 nagy gát található, ám a felső szakaszát elkerülte az efféle fejlesztés, eddig. Azonban 2010-től a vízerőműveket építő vállalkozások nagy piaci lehetőségeket láttak a Balkánon, annak szabad folyású vizein. Jelenleg 3500 gát épül, illetve szerepel a tervekben, a Neretva felső folyásán a mérnökök több tucatnyi helyszínt találtak, ahol kisebb méretű vízerőműveket lehetne létesíteni. Azonban ez a vízerőmű- és gátépítési láz ökológiai katasztrófához vezet, Steven Weiss, a Grazi Egyetem szakembere szerint a halak és más vízi lények élőhelyének 30-70 százaléka is elveszhet. A most induló felmérésekben többek közt a veszélyeztetett dalmát pisztráng (Salmo obtusirostris), és más, csak itt honos halak helyzetét is megvizsgálják, ugyanis a gátak megakadályoznák a halak vándorlását, és elzárnák az utat az egyes populációk találkozásai, géncseréi előtt. Emellett az átalakított folyóból lemosódó hordalék is tönkre teszi e halak életterét, ráadásul így esélyes, hogy az olyan inváziós fajok is betelepüljenek a folyóba, mint a ponty, amelyek képesek a bennszülött állatokat kiszorítani.

Felmérik a gerinctelenek állományát is, emellett a folyóban a lebomló szerves anyagokból keletkező szén-dioxid és metán mennyiségét – ez utóbbi mérésekből kiszámítható, hogy a felduzzasztott szakaszokon e két üvegházgáz mekkora mennyiségben képződik majd. „A gátakat ugyan tiszta energia forrásaként aposztrofálják, ám el kell gondolkodnunk a klímaváltozáshoz hozzáadott szerepükön is” – magyarázta Gabriel Singer, az Inssbrucki Egyetem kutatója.

Maja Zagmajster, a Ljubljanai Egyetem szakembere nem a felszínen, hanem a föld alatt keresi majd az életnyomokat. A Neretva olyan karsztos területen folyik, ahol a felszín alatti élet forrópontja található, olyan fajok élnek itt, mint a barlangi vakgőte, amely kisebb barlangokban és hasadékokban is otthont találhat. más fajok a meder aljában, homokszemcsék és kavicsok közti réseket kitöltő vízben élnek. A gátépítés ezeket a mikroélőhelyeket is teljesen eltüntetheti, a szezonális áradások átalakításával megfojtva az apró élőlényeket.

Nemcsak az állatvilágot, hanem az embereket is veszélyezteti azonban a vízerőművek létesítése. A Neretva mentén sok ember ivóvizét is a folyó adja, s az elrekesztett, álló tavak vizében felszaporodhatnak a toxikus egysejtűek.

A kutatók célja az, hogy nemcsak egy folyószakaszt, hanem egy, a Neretvából és mellékfolyóiból álló hálózatnak szerezzenek védelmet a felmérésükkel.