A világ legmagasabb hulláma a fél Balatont is elmosta volna  

A hullámok pusztító erejüket évről évre megmutatják. A rekordtartó cunami elképesztő számokkal rendelkezik.

Az abszolút rekordtartó

1958 júliusában egy 8,3-as erősségű földrengés rázta meg Alaszka déli partját, a Lituya-öblöt. A földrengés földcsuszamlást okozott a meredek hegyoldalakkal övezett fjord mellett, ennek során pedig mintegy 90 millió tonnányi szikla zuhant a 220 méter mély öböl vizébe. Az öt ember életét követelő cunami 524 méter magasra csapott fel (magasabb, mint antennájával együtt a New York-i Empire State Building – 443 m), a kutatóknak pedig később azt is sikerült megállapítaniuk, hogy maga a hullám nagyjából 150 méter magas lehetett, így mindkét kategóriában ez számít az abszolút rekordtartónak (azok közül a cunamik közül, amelyeket szemtanúk is meg tudtak erősíteni).

„Ez a valaha feljegyzett legnagyobb hullám, amelyet szemtanúk is láttak” – mondta a Live Science-nek Hermann Fritz, a Georgia Institute of Technology környezetmérnöki professzora, akinek szakterületei közé tartozik a cunamik és a hurrikánok vizsgálata. „Valószínűleg előfordultak nagyobb hullámok a Föld történetében, amire geológiai lelőhelyekből lehet következtetni” – mondta a szakember. Fritz volt a vezető szerzője a Pure and Applied Geophysics folyóiratban megjelent 2009-es tanulmánynak, amely az öböl alakját utánzó speciális, 1:675 méretarányú laboratóriumi tartály segítségével újraalkotta a Lituya-öbölben létrejött cunamit.

A szökőár árapályjelenség: az a dagályhullám, amely újholdkor jön létre, amikor az egy irányban lévő Nap és a Hold gravitációja összeadódik, s együttesen hatnak a földi óceánra, létrehozva a legnagyobb magasságú dagályhullámot.
A cunami egy olyan hullám, amelyet valamiféle tömegáthelyeződés indít útjára, így például nagy erejű földrengés miatt, vagy más geológiai okból kialakuló tenger alatti lejtőcsuszamlás, omlás. Míg a nyílt óceánban észrevétlenül haladhat, a sekélyebb partokhoz érve átalakul, s a partvonal alakjától függ a pusztítása.

A kísérlet során megállapították, hogy a 150 méter magas hullám keletkezéséhez nagyjából 30 millió köbméternyi sziklának kellett az öbölbe zuhannia, amelynek speciális adottságai is jelentősen hozzájárultak a megacunami kialakulásához.

2019-ben a Natural Hazards and Earth System Sciences egy animációt készített a Lituya-öböl megacunamijáról.

A természeti csapás öt halálos áldozatot is követelt, ugyanakkor többen is voltak, akik csodával határos módon megúszták a találkozást a világ legnagyobb hullámával. A hatalmas erejű cunami több száz méteres magasságig tarolta le a fákat a környező hegyeken. Az elvonulása után három hétbe telt, mire a helyszínt elég biztonságosnak találták a kutatók ahhoz, hogy felmérhessék.

További rekordot döntő hullámok

2020. október 29-én António Laureano portugál szörfös döntötte meg a valaha volt legmagasabb hullám rekordját, amikor meglovagolt egy 30,9 méter magas hullámot Nazaréban, egy nyugat-portugáliai városban. A hullámok az űrből is láthatók voltak, amiket a NASA és az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata által üzemeltetett Landsat 8 műhold fényképezett le – írta korábban a Live Science. (Ezt a rekordot a World Surf League (WSL) hivatalosan nem ismeri el, mert a WSL tisztségviselői nem voltak jelen, hogy megerősítsék a hullám magasságát.)

A Meteorológiai Világszervezet szerint a hivatalosan is regisztrált legnagyobb nyílt vízi hullám 19 méter volt, és egy bója észlelte az Atlanti-óceán északi részén 2013. február 17-én.

Írta: Németh Orsolya