A klímaváltozás hatása az afrikai vadkutyákra

Az állatfaj már így is veszélyeztetett státusú, ám a klímaváltozás újabb csapást mérhet rá.

Az afrikai vadkutya (Lycaon pictus) nemcsak viccesen bájos külsejű, de csúcsragadozóként az ökoszisztéma igen fontos eleme is. Azonban, mint minden csúcsragadozót, ezt az állatot is egyre csökkenő egyedszámban láthatjuk. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján már csupán mintegy 1400 felnőtt vadkutya rohangál zsákmány után Afrikában.
A Washingtoni Egyetem kutatói botswanai és ausztrál kollégáikkal nemrégiben a PNAS folyóiratban mutatták be a legújabb kutatási eredményüket, amely szerint a vadkutya kölykeinek születési ideje eltolódik a klímaváltozás miatt. Számos élőlény esik át változáson, például a korábban érkező tavasz miatt előbb nyílnak a virágok, ám ezek a változások nem egyformán érvényesek minden élőlényre, így pedig az egymásra utalt élőlények egyensúlya rendkívül könnyen felborulhat. Az afrikai vadkutya az első nagy testű húsevő állat, amelynél ezt az átalakulást kimutatták most.
A szakemberek 30 évnyi adatot elemeztek, amelyet a velük együttműködő vadmegfigyelő szervezetek gyűjtöttek 60, Botswana északi részén élő vadkutya-falkáról. Az itteni élőhely a faj legnagyobb egybefüggő élőhelye (amelyet azonban nemcsak a felmelegedés, de az élőhely feldarabolódása is fenyeget). A faj szaporodási időszaka télre esik (májustól augusztusig), majd a születésüket követően a kölykök mintegy 3 hónapot a vacokban töltenek anyjukkal, mielőtt csatlakoznának a vadászó falkához. A vackolási időszak hőmérsékleti adatai egyenes összefüggést mutattak a túlélő kiskutyák számával: minél melegebb volt ekkor, annál kevesebb kölyök csatlakozott tél végén a falkákhoz, vagyis kevesebb volt a túlélő.
Az adatelemzések szerint évtizedenként egy héttel tolódott ki a kicsinyek születési ideje, mégpedig a régió gyors ütemű felmelegedése miatt.
A kutatás szerint 3 évtized alatt a vadkutyák kölykeinek születési ideje 22 nappal későbbre tolódott, így az állatok alkalmazkodnak ahhoz, hogy az év, egyre későbbre tolódó leghűvösebb időszakában jöhessenek világra utódaik. Azonban ennek az eltolódásnak hatására kevesebb kiskutya érte meg a felnőttkort, mivel hamarabb lett meleg, ami kölykök adott életkorában nem jó, így több kisállat elpusztult. Az ilyen átalakulást fenológiai csapdának nevezik, ez azt jelenti, hogy bár az élőlény a főbb életeseményeinek időzítésével igyekszik alkalmazkodni a klímaváltozás miatt eltolódó évszakos változásokhoz, ugyanez a klímaváltozás olyan környezeti átalakulásokkal is jár, amelyek miatt károssá válik ez az alkalmazkodó magatartás. Az ilyen csapdahelyzetből gyakorlatilag nincs kiút.
„Szerencsétlen módon cseberből vederbe helyzet állt elő” – mondta Briana Abrahms, a kutatás vezetője. „Az afrikai vadkutyák későbbre tolták az ellési idejüket, hogy összhangban maradjanak az ehhez optimális leghűvösebb napokkal, azonban ez ahhoz vezetett, hogy később, a már megszületett kicsinyek vackolási időszakában túl meleg volt, ez pedig csökkentette a túlélési esélyüket.”
A kutatók szerint a hasonló, klíma miatti eltolódás más csúcsragadozókat is érint.