Javul az antarktiszi barázdásbálnák helyzete

A 21. században a legtöbben értetlenül állunk a bálnavadászat egykori hatalmas, valóban ipari mértéke előtt: mégis, mire volt jó, mihez kellett az a rengeteg bálna? A legtöbb esetben a bálnák háját gyűjtötték be, amelyből a bálnaolaj készült, azt pedig hasonló termékekhez használták, mint ma a kőolajat: szappantól gépolajon át lámpákban használt világító olajig, de még margarint is készítettek belőle. Ez a bálnavadászatot a 19-20. század fordulójáig igen nyereséges és fontos iparággá tette, ekkor vette át a bálnaolaj szerepét a kőolaj és a növényi olaj.

A barázdásbálna, amely egykor hemzsegett az antarktiszi vizekben, e vadászat hatására a 20. századra elképesztően kevés maradt, majd 1976-tól vadászati tilalom alá került – magyarul teljes védettséget kapott. A becslések szerint ezt megelőzően csak a 20. században 700 ezer egyedét ejtették el.

A nem túl könnyen érthető felvétel a vízfelszín közelében egy 150 egyedből álló csoportban együtt vadászó bálnák által kifújt párás légoszlopokat mutatja, mintha csak egy hatalmas szökőkút megannyi egyedi vízsugara volna.

Forrás: Scientific Reports

Az átlag átlag 22 méter hosszú és 70 tonnás barázdásbálna krillt és nagy rajokban úszó apró halakat fogyaszt.
1978-2004 közt alig láttak barázdásbálnákat az Antarktiszi-félsziget környezetében (ez volt a fő táplálkozási helyük, s itt is zajlott a vadászat jó része), a 2000-es években egyre több bukkant fel, és most a vadászatuk betiltásától számított négy évtizeddel később megismételt felmérés során kedvező adatok születtek.

A Hamburgi Egyetem vezette kutatócsoport a Scientific Reports folyóiratban számolt be a jó hírekről: 2018-ban és 2019-ben végzett szisztematikus felmérések során hajókról, helikopterről és drónokról egyaránt számláltak, és két alkalommal is sikerült 150 egyedből álló csoportjaikkal találkozni.

„A bálnavadászat kezdete óta nem figyeltek meg ekkora táplálkozó csoportokat, s ez a nagy egyedsűrűség a faj regenerálódásának egyértelmű jele” – mondta el Helena Herr, a kutatás vezetője. „Kutatói szemmel nézve a bálnavadászat betiltása teljes sikernek tűnik, s az állomány javulása az ökoszisztémára is pozitív hatással van, a bálnaürülék vassal látja el az óceán felső rétegeit, ez pedig más fajok életére is jó hatással van.” Az így jobban szaporodó mikroorganizmusok pedig még a klímának is kedveznek: több szén-dioxidot nyelnek el, ráadásul abban az óceáni régióban, amelynek az egyik legnagyobb a szénmegkötése, s így akár növekedhet is ezen területek mérete.