A zombigomba hatása ez is

A rovarvilág legrettegettebb betegségei közé tartozhatnak azok a gombafertőzések, amelyek hatására megváltozik az állatok viselkedése, mégpedig olyan módon, hogy az a gomba terjedésének kedvezzen. Ezeket általában „zombigomba” néven szokás emlegetni, ami ugyan nem túl tudományos meghatározás, de a kórokozó lényegi hatását jól összefoglalja.
A legyeket is magában foglaló csoportra, a kétszárnyúakra (Diptera) szakosodott változat, a Entomophthora muscae, áldozataival a figyelmesebb szemlélő könnyen találkozhat, ha egy elpusztult légyféle tetemén fehéres színű, penész jellegű dolgot látunk, az igen valószínű, hogy ez gomba lesz.

Egy nemrégiben, a Koppenhágai Egyetem szakembere vezetésével végzett nemzetközi kutatásból az derült ki, hogy ez a kórokozó a már elpusztult nőstény áldozatát extra vonzóvá teszi az egészséges hím légy számára. Ez a trükkje a gomba saját terjedését biztosítja, amint arról a kutatók a The ISME Journal-ben megjelent tanulmányukban beszámoltak.

A gomba először megfertőz egy nőstény legyet, majd annak testében lassanként átveszi a teljes uralmat, gyakorlatilag élve megemészti a gomba a legyet, ám, még mielőtt az az utolsót rúgná, kb. 6 nap elteltével, az állatot a környezete egy jól látható, magasabb pontjára irányítja – pl. növény ágcsúcsára. Az itt elhelyezkedő állat, miután felvette a gomba számára kedvező pozíciót, elpusztul, ám a rémtörténet tovább folytatódik: a gomba olyan szerves illó vegyületeket állít elő, amelyek vonzani kezdik a párt kereső hím legyeket. Ezek, a szeszkviterpének közé tartozó vegyületek feromonként működnek, s ellenállhatatlan vágyat keltenek a hímekben – a nőstények tetemeivel való párosodásra. Párzás közben a gombaspórák, amelyek ekkorra már bőven termelődnek, rászóródnak az eddig még egészséges hímre, ami aztán hamarosan a nőstény sorsára jut.

A kutatók kísérleteket is végeztek: a gomba okozta pusztulás után a már elpusztult légyben fokozatosan termelődnek a gombaspórák, egyre inkább kidudorodnak annak testrésein. E folyamat különböző fázisaiban lévő elpusztult nőstényeket kínáltak fel a hím legyeknek, s kiderült, hogy „minél halottabb”, annál vonzóbb, vagyis a gomba még azt is optimalizálja, hogy a spóraszórás legerősebb időszakában találjon rá a tetemre a hím. A legyek 73 százaléka a 25-30 órája elpusztult nőstényeket választotta, és csak 15 százalék számára volt vonzó a 3-8 órája elpusztult. Ez annak köszönhető, hogy a spórák mennyiségének növekedésével a vonzó illatok is növekednek.

A kutatás eredménye a gyakran kórokozókat terjesztő, nem épp higiénikus legyek számának csökkentésére is segítséget adhat. Akár a gomba terjesztésével, akár csupán az általa termelt feromonszerű molekula csapdázó anyagként használatával egy-egy helyszínen ritkítani lehet a legyek állományát.