Ilona, Rajnald2022. augusztus 18., csütörtök
Természet

A világ legjegesebb kapuja, az Eisriesenwelt

2022.07.24.Jeki Gabriella
National Geographic Magyarország

Exkluzív túrán, magyar barlangi túravezetőnkkel jártuk be a fagyos barlangok és alagutak labirintusát.

Az óriási jégbirodalomban monumentális termeken haladhatunk végig fantasztikus jégalakzatokat csodálva
Forrás: Jeki Gabriella

 

Leereszkedtünk a jégóriás gyomrába, átvitt értelemben és bizonyos szempontból akár szó szerint is. Alattunk a jég vastagsága néhol 20-25 méter is volt, miközben az ausztriai Eisriesenwelt (magyarul Jégóriások Világa) jégbarlang belsejébe merészkedtünk be, néha a fapallókon, máskor – a privát túravezetőnk rutinjának és beható barlangismeretének hála – a jég hátán, ami meglepő módon kevésbé csúszós, mint ahogy azt várnánk. Persze tudni kell, hogy hova lépjünk: a csillogó részeket érdemes elkerülni.

A világ legnagyobb jégbarlangja magasan az osztrák Alpokban „fészkel”. A lenti város, Werfen felett 1641 méteren megbújó Eisriesenwelt-barlangot a tektonikus lemezek eltolódása hozta létre, emiatt az évezredek során a mészkőben egyre több repedés keletkezett, ahogy a vízben lévő szén-dioxid feloldotta a sziklákban található meszet. A hideg és a meleg levegő tömegének különbsége miatt a nyári túrák alkalmával az összes hideg levegő lefelé, a barlang legmélyebb pontja, az egyetlen bejárat felé áramlik. Télen ez azonban megfordul: a barlangban lévő meleg levegő a repedéseken és a kürtőkön keresztül felfelé távozik, ezáltal a legmélyebb ponton a kinti hideg levegő befelé áramlik.

Az Eisriesenwelt sötéten ásító bejárata csaknem 1700 méter magasságból figyeli a mélyben futó Salzach folyót
Forrás: Jeki Gabriella

 

Tavasszal a hóolvadásból származó víz átszivárog a sziklarepedéseken, majd a hidegebb alsó részekbe érve megfagy és lassan a barlang belsejében látható csodálatos jégképződményekké alakul. Ez az Eisriesenwelt csodája, amelyet csak akkor tudunk igazán elképzelni, ha a saját szemünkkel látjuk.

„A ma ismert Eisriesenwelt több, mint egyetlen barlangkamra; inkább egy (több mint 42 kilométernyi) labirintusszerű átjáró és kamra. Csak az első kilométert, a turisták által látogatható területet, borítja jég. Mi is csak ezen a részen mozgunk, a többit csak a legtapasztaltabb túravezetők és az ezt folyamatosan feltérképező tudósok ismerik. A jelenleg rendelkezésre álló térképek alapján azonban tudjuk, hogy többször emelkedő és süllyedő, zegzugos, labirintusra emlékeztető barlangrendszerről van szó. Miután a bejárat egész télen nyitva áll, ezért a hideg téli szelek lehűtik barlang első 1 kilométernyi részét. Nyáron viszont a hideg szél a barlang belsejéből fúj a zárva tartott bejárat felé, ami segít megőrizni a látványos jégképződményeket, és ellensúlyozza az évi 150 ezer látogató által bevitt meleg levegőt. Minden tavasszal különleges jégvízesések, szobrok és sztalaktitok keletkeznek, amik egész évben megmaradnak, majd formálódnak. Izgalmas alakzatokat öltenek: vannak köztük mitológiai alakok és a valóságban is létező állatok. Csak a képzeletünk szabhat határt annak, amit itt látunk” – meséli Schillinger Norbert, aki naponta akár öt-hat túrát is visz a barlang belsejébe, és most beavat minket az Eisriesenwelt titkaiba.

A 42 kilométernyi barlangrendszer teljesen fel van tárva ám még vannak feltáratlan részek. A
látogathatók számára egy kilométeres szakasz teljesen ki van építve.
Forrás: Jeki Gabriella

 

Az élményért persze meg kell dolgozni: a barlang belsejében körülbelül 700 lépcső vezet fel, majd ugyanennyi lefelé. Összesen 134 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk. Persze a barlang lenyűgöző méretei és impozáns jégszobrai gyorsan ellensúlyozzák a befektetett energiát. A magyar túravezetőnk rutinosan lépdel felfelé a sötétben, a fényt egyedül a kézi karbidlámpánk biztosítja, illetve a meggyújtott magnéziumszalag pislákoló lángja. Árnyékok vetülnek a körülöttünk lévő falakra, és csak elvétve villan vissza ránk a fény. Ahogy körülnézünk, tényleg úgy tűnik, mintha az „alvilág gyomrában” haladnánk. Megtapasztalhatjuk, a máshol talán elképzelhetetlen, abszolút sötétséget is: egy biztonságos helyen egy percre lekapcsoljuk a lámpánkat, ami bizarr, de felejthetetlen élmény. Állítólag ha felemeljük a kezünket és sokáig nézzük, egy idő után a képzeletünk csalfa játékba kezd és elkezdjük látni a körvonalait – eddig azonban mi most nem várunk, hiszen rengeteg jeges csoda vár még ránk.

„A barlangban talált legrégebbi jégrétegek a becslések szerint több ezer évesek és még mindig növekednek. Néhol jól látszanak az egymásra építkező jégrétegek: pont úgy kell elképzelnünk őket, mint a fák évgyűrűit, amelyek számtalan információval szolgálnak az elmúlt évtizedek történéseiről. Ami viszont mindig is foglalkoztatta az embereket, az a jégképződmények pontos kora. Földtani és tudományos adatok, illetve a jégből vett lerakódásokon végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a jégbarlang legrégebbi jégrétegei nagyjából 8-10 ezer évesek. Ám érdemes szem előtt tartani, hogy a barlang története körülbelül 6 millió évre nyúlik vissza. A jégképződmények pedig rendkívül friss jelenségek, a barlang minden évben más és más arcát mutatja” – hangsúlyozta Schillinger Norbert.

Mesterséges világítás a jégbarlangban nincsen, de a karbidlámpák és magnéziumcsíkok égetésével jól láthatóvá válnak az évezredek lerakódásai a barlang jégrétegében
Forrás: Jeki Gabriella

 

A barlang létezéséről sokáig csak a helyiek tudtak, akik meggyőződéssel hitték, hogy a Hochkogel-hegy oldalában tátongó réssel a pokol bejáratát találták meg, ezért nem voltak hajlandók belépni és felfedezni azt. A babona egészen 1879-ig tartotta magát, amikor Anton Posselt, egy salzburgi természettudós úgy döntött, hogy bemerészkedik. Egy évvel később részletes jelentést tett felfedezéséről egy hegymászó magazinban, de beszámolója senkit nem érdekelt: az Eisriesenwelt léte ezután évtizedekre újra a homályba merült. Aztán jött Alexander von Mörk, osztrák festő barlangkutató, aki azon kevesek közé tartozott, akik emlékeztek Posselt felfedezésére.

Az óriási jégbirodalomban monumentális termeken haladhatunk végig, ahol különleges jégalakzatokat csodálhatunk meg
Forrás: Jeki Gabriella

 

Innen felgyorsultak az események:
• 1911. augusztus 10-én Mörk és társai megalapították az ausztriai Barlangkutató Egyesület „Salzburgi Tagozatát”;
• az Eisriesenwelt első feltárását különböző okok miatt le kellett mondani;
• 1912-től Mörk feltáró expedíciót vezetett a barlangba;
• 1913. augusztus 2-án egy, a korábbinál jobban felszerelt expedíció indult;
• 1913-ban Mörk, Hermann Rihl és Erwin Angermayer megmászta a jégfalat;
• 1913. szeptember 26. Mörk a vízpermettel és széllel dacolva átkelt a Vihar-tavon (Sturmsee), ami mögött egy hatalmas termet fedezett fel, amelyet később róla neveztek el;
• Mörk utolsó útja során a „Mörk-gleccser” (Mörkgletschers) elejéig jutott;
• 1914. október 23-án Mörk Lengyelországban meghalt;
• 1920-ban felépítették a felfedezők számára kialakított kunyhót, a Forscherhüttét;
• ugyanebben az évben kialakították az első utakat a hegyre, illetve az első primitív mászóberendezéseket a barlangban;
• hamarosan megérkeztek az első turisták;
• a barlang hirtelen jött népszerűségre tett szert;
• 1924-re a barlang teljes jeges része egyszerű fadeszkákon járható volt;
• Mörk urnáját 1925. június 28-án temették el végrendelete teljesítéseként az úgynevezett „Mörk-dómban”;
• ezután megépült egy másik kunyhó, a Dr. Oedl-ház (Friedrich Oedlról nevezték el, az Eisriesenweltben végzett kutatásai elismeréseként), valamint Werfen és Tänneck utak;
• 1953-tól egy kezdetben burkolatlan, egysávos, kalandos út vezetett a hegyre;
• 1955-ben létesítettek egy felvonót, amely a gyalogút legmeredekebb részét (1085 méterről 1586 méterre) néhány perc alatt teszi meg;
• 2015-ben ismét felújították a felvonót, amely a mai napig büszkélkedhet az Ausztria legmeredekebb felvonója címmel.

A jégszobrok, figurák és jégfalak teljesen elbűvöltek minket. Egyszerűen nem hittük el, amit látunk. Majd ahogy a túra a végéhez közeledett és elkezdtük leereszkedni újra a külvilág felé, akkor kezdtük csak felfogni, hogy minek is lehettünk a részesei. Ilyenkor érzi magát az ember igazán kicsinek a természet hatalmasságával szemben.

A barlang szájától fantasztikus kilátás nyílik szép időben az osztrák Alpok hegyvonulataira
Forrás: Jeki Gabriella

Az Eisriesenwelt szezonális látványosság, május 1. és október 26. között tart nyitva, novembertől áprilisig zárva van. A látogatásra érdemes legalább három-négy órát szánni. És bár a barlang esőben és napsütésben is nyitva tart, próbáljuk meg az utóbbit kifogni: a barlang szájától és az odavezető útról gyönyörű kilátás nyílik az Alpok hegyvonulataira.

Hozzászólások

Elaltatták Freyát, a rozmárt

Elaltatták Freyát, a rozmárt

Az Oslónál időző nőstény rozmár híre az utóbbi időkben a világsajtót is bejárta.

Túl sok éhes békaszáj

Túl sok éhes békaszáj

Ha túlnépesedik az élőhelye, ez a varangy a saját fajtársát is hajlamos felfalni.

Az egyik vonuló, a másik állandóan hazánkban él

Az egyik vonuló, a másik állandóan hazánkban él

Ősztől a tavasz kezdetéig az utakat szegélyező fákon gyakran, csücsülnek egerészölyvek (Buteo buteo), éppen a prédájukat figyelik leshelyükről. Sokan sasnak vélik, holott az egyik leggyakoribb ragadozó madarunk.

Amazónia hangjai vallanak az erdők egészségéről

Amazónia hangjai vallanak az erdők egészségéről

Az erdőkben hallható hangok, műholdas és légi mérések együttesen mutatják meg, milyen állapotban van az adott erdőterület.

Új orchideafajt fedeztek fel Tanzániában

Új orchideafajt fedeztek fel Tanzániában

Az egészen apró virága hófehér, kissé üvegszerűen csillogó és áttetsző, minimális zöld mintát visel, a növény pedig fákon élő, epifiton faj.

National Geographic 2022. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 600 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket