A világ legnagyobb mindenevője egy hal

A cetcápákról jól ismert, hogy a vízben aktívan úszó lényeket, például a krillt, apró halat esznek, filtráló táplálkozásúak, vagyis kiszűrik a vízben úszó eleséget. No de mit esznek az ausztrál partok közelében?

A nyugat-ausztráliai Nigaloo zátonyait felkereső cetcápák táplálkozását mérték fel ausztrál tengerkutatók. A cetcápa megfigyelése során az állatokból vett aprócska szövetminták, illetve a part menti zátonyokon fellelhető mindennemű ehető dolog mintáit vizsgálták, hogy pontosan miféle táplálékot is fogyasztanak ezek az óriások. Az analízis alapján meglehetősen sok növényi táplálékot fogyasztottak!

Ez a felismerés pedig az akár 18 méteres testhosszt is elérő cetcápákat a mindenevők közé sorolja, s egyúttal azok legnagyobbikává is teszi.

„A szárazföldeken a legnagyobb termetű állatok mindig is a növényevők közül kerültek ki, a tengerekben pedig, eddig úgy tudtuk, hogy azok váltak igazán naggyá,  melyek kisebb halakkal és rákokkal táplálkoznak” – mondta dr. Mark Meekan, a kutatás vezetője, és az Ecology folyóiratban közzé tett tanulmány első szerzője. „Lehet, hogy a szárazföldek és a vizek evolúciós rendszerei mégse térnek el ennyire.”

Az állatok szöveteibe az életük során elfogyasztott táplálékokkal azok speciális, egyedi összetételű izotópjai is beépülnek, s ezek alapján lehet azonosítani, mit is fogyasztott az állat. Egy, a cetcápákhoz hasonlóan, tátott szájjal úszva táplálkozó állat sok mindent elfogyaszthat, azonban korántsem biztos, hogy a szájába kerülő eleségből képes is mindent hasznosítani. Erről árulkodnak az izotópok, illetve az állat szöveteinek aminosavai, zsírsavai, mivel azokból kiolvasható, milyen eredetű anyagokat épített be a testébe az állat.

Az elemzésből is kis rész krill fogyasztása igazolódott be, emellett a zsírsav-összetétel alapján kelpet (óriás tengeri moszatot) és szargasszumot is találtak. A cetcápa ürülékének elemzéséből arra is fény derült, hogy bár elfogyasztják a krillt, nem sokat tudnak belőle hasznosítani.

No de hogyan vált képessé a növények megemésztésére egy cápa? A kutatók szerint azzal, hogy a halakkal együtt a nagy mennyiségű moszatot is lenyelte, apránként kifejlődött az a képessége a cetcápának, hogy meg is tudja emészteni. (Hasonló folyamaton mehetett keresztül a kerekfejű pörölycápa is, amely moszat közt élő kishalakra vadászik, s szintén a hallal együtt nyeli le a moszatot, majd meg is emészti azt).

A kutatók úgy vélik, számos más, hasonlóan táplálkozó halnál, pl. rájáknál is előfordulhat, hogy növényekkel is kiegészítik az állati eredetű táplálékukat.