Másodvetés a nyár közepén

Az okos konyhakertész tudja, hogy a nyári másodvetés akár még értékesebb is lehet, mint a tavaszi — igaz, hogy az augusztusi rekkenő kánikulában akár naponta is meg kell locsolni a fejlődő palántákat, cserébe viszont azok gyorsabban fejlődnek, és az őszi bágyadt napfény nem perzseli-aszalja meg a terményt: roppanós és nem rágós lesz a betakarított zöldség.

Ilyen például a fejessaláta, amelyet a 17. század óta közkedvelt hazánkban, gazdag C- és B-vitaminban, valamint karotinban. Ha ősszel szeretnénk friss salátát enni, a nyári fajták (Kesztelyi nyári, Balatoni zöld) maradék magjait terítsük el komposzttal kissé feljavított talajon. Lehet próbálkozni tépősalátával (Lollo bionda vagy rossa), illetve jégsalátával is.

Aztán itt vannak a káposztafélék: egy gyors növekedésű brokkoli még beérik a zimankó előtt, akárcsak fodros kel, amely nem képez fejet, cserébe viszont harsogóan roppanós, húsos leveleket hajt, amelyeket turmixba vagy apróra tépkedve vegyes salátába is keverhetünk, írja a Treehugger ökomagazin. A fodros és a leveles kel C-vitamintartalma magas, fehérjetartalma vetekszik a spenótéval, és kiváló rostforrás is. Érdemes elvetni egy sor mustármagot is, a fejlődő növény leveleiből a spenóthoz hasonlatos zamatos zöldfőzeléket készíthetünk.

A hagymafélék közül az újhagymával próbálkozhatunk, de ültethetünk még egy kör sárgarépát, céklát, paszternákot, esetleg édesköményt vagy spenótot is felnevelhetünk a tél beállta előtt, tanácsolja a GrowVeg brit konyhakertész weboldal. Igaz, arra készüljünk fel, hogy a karózöldségek legfeljebb bébiméretűre nőnek meg az ősz folyamán, de annál édesebb lesz az ízük. Ültethetünk még egy kis retket is, amit hajszálvékonyra reszelve szórhatunk a friss salátánkra.

Javaslat: Akinek van napvitorlája, feszítse ki a friss hajtások felett az augusztusi hetekben, nehogy a napsugarak megégessék a zsendülő növénykéket.