Igen hasonló harkályfélék
Sorozatunk következő madarai ismét harkályok, most két küllőről szeretnék pár sorban írni.
A zöld küllő (Picus viridis) gyakori madár, legtöbbször a madárhangokat ismerő ember szerezhet tanúbizonyságot kilétéről, hisz „klüűű-klű-klű” kiáltását gyakran hallatja. Előszeretettel keresi az ember közelségét, nagyobb városi parkokban, falusi kertekben, temetőkben, kastélykertekben is találkozhatunk vele.
Parkok, temetők gyepeiről felreppenő egyedeit, ha megpillantjuk, akkor zöld küllővel találkozunk. Kedvenc csemegéje a hangyák tojásai a hangyabábok, a melyeket a hangyabolyokból szedeget ki. A torokzacskójában valamin a csőrében összegyűjtött eleséget az odúkban ülő fiókáinak viszi.
A zöld küllő például a Balaton környékén lévő strandokat szegélyező fasorok jellemző költőmadara, sok esetben az ember közelségében eteti fiókáit. Azzal, hogy odút ácsol más madaraknak is fészkelő helyet biztosít, a búbosbankák és szalakóták előszeretettel foglalják el már nem használt odúit. Sajnos évtizedes tendencia az út menti fasorok kivágása, mely élőhelyének csökkenését jelenti. Talán Zala megyében láthatunk még a Dunántúlon szép diófa és szederfa sorokat. Korábban a Somló hegy lábánál lévő mesés idős diófák is tele voltak harkályodúkkal.
Rokon faj a hamvas küllő (Picus canus), ő viszont már emberkerülő, zárt erdők költőmadara, bár költési időn kívül falvakban is megjelenik. Hangja abban különbözik a zöld küllőétől, hogy „Hüű-hü” kiáltása elhalkuló lassuló tempóban végződik. Megpillantani hosszabb keresés útján lehet, ha már kopogtatását vagy hangját halljuk, jellemző tulajdonsága, hogy a fa törzse mögött elbújik előlünk, és a törzs mögül, fejét óvatosan kidugva figyel minket. Az élőhely maga nem lehet ismérv, mert a zöld küllő is költ erdei környezetben.
És akkor most térjünk át a faji bélyegekre. Mindkét faj háta halványzöld, a hamvas küllő 5 centiméterrel kisebb rokonától. A hamvas küllő tojó fejteteje egyszínű halványszürke, a hímek kicsiny piros, úgynevezett sapkát viselnek, fejtetejük piros.
A zöld küllő hímeknek egészen a tarkójukig lenyúló piros sapkájuk van. A hím hamvas küllőknek a csőr tövétől induló vékony fekete sáv fontos faji jellemzője, ez az úgynevezett bajuszfolt. Ez a hím zöld küllőknél markáns piros és fekete keretben, szegéllyel látszik.
Az éppen lakott zöld küllő odúját kétféleképpen ismerhetjük fel: még kotlási időben a bejárati nyílás körül egy kicsit megvési a benőtt fagyűrűt, egész korán a vésés után friss, fehér faforgács látható, később pedig a fiókák eleségkérő hangja árulkodó, amely távolról zümmögéshez hasonlítható.
Magyarországon mindkét faj védett, természetvédelmi értékük 50 000 forint.
Fotózzunk természetkárosítás nélkül!
Örvendetes módon a természetfotózás mára sokak hobbija lett, ám ezzel a problémák is megszaporodtak.
Biztonságos szex a világ legveszélyesebb pókjával
A Sydney-tölcsérhálóspókot tartják a világ legveszélyesebb pókfajának, a faj párzási rítusát most sikerült először részleteiben megfigyelni.
Az ormányosbogárfélék is lehetnek beporzók
Az ormányosbogárfélékre általában csak kártevőként gondolunk, egy új kutatás azonban jótékony szerepükre is rámutat.
Egyszerű tollruhás rovarvadász
A nagyobb városi parkokban, kertes házak között április második felétől gyakran hallani a szürke légykapók (Muscicapa striata) kapcsolattartó „cit-cit” hangját. Érdemes a lombkorona felső részében megkeresni a hang gazdáját.
2023. május asztrofotója: Nemzeti színekben tündökölt a sarki fény
Izland szigetén nem lehetett betelni a káprázatos jelenség látványával.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
