Igen hasonló harkályfélék
Sorozatunk következő madarai ismét harkályok, most két küllőről szeretnék pár sorban írni.
A zöld küllő (Picus viridis) gyakori madár, legtöbbször a madárhangokat ismerő ember szerezhet tanúbizonyságot kilétéről, hisz „klüűű-klű-klű” kiáltását gyakran hallatja. Előszeretettel keresi az ember közelségét, nagyobb városi parkokban, falusi kertekben, temetőkben, kastélykertekben is találkozhatunk vele.
Parkok, temetők gyepeiről felreppenő egyedeit, ha megpillantjuk, akkor zöld küllővel találkozunk. Kedvenc csemegéje a hangyák tojásai a hangyabábok, a melyeket a hangyabolyokból szedeget ki. A torokzacskójában valamin a csőrében összegyűjtött eleséget az odúkban ülő fiókáinak viszi.
A zöld küllő például a Balaton környékén lévő strandokat szegélyező fasorok jellemző költőmadara, sok esetben az ember közelségében eteti fiókáit. Azzal, hogy odút ácsol más madaraknak is fészkelő helyet biztosít, a búbosbankák és szalakóták előszeretettel foglalják el már nem használt odúit. Sajnos évtizedes tendencia az út menti fasorok kivágása, mely élőhelyének csökkenését jelenti. Talán Zala megyében láthatunk még a Dunántúlon szép diófa és szederfa sorokat. Korábban a Somló hegy lábánál lévő mesés idős diófák is tele voltak harkályodúkkal.
Rokon faj a hamvas küllő (Picus canus), ő viszont már emberkerülő, zárt erdők költőmadara, bár költési időn kívül falvakban is megjelenik. Hangja abban különbözik a zöld küllőétől, hogy „Hüű-hü” kiáltása elhalkuló lassuló tempóban végződik. Megpillantani hosszabb keresés útján lehet, ha már kopogtatását vagy hangját halljuk, jellemző tulajdonsága, hogy a fa törzse mögött elbújik előlünk, és a törzs mögül, fejét óvatosan kidugva figyel minket. Az élőhely maga nem lehet ismérv, mert a zöld küllő is költ erdei környezetben.
És akkor most térjünk át a faji bélyegekre. Mindkét faj háta halványzöld, a hamvas küllő 5 centiméterrel kisebb rokonától. A hamvas küllő tojó fejteteje egyszínű halványszürke, a hímek kicsiny piros, úgynevezett sapkát viselnek, fejtetejük piros.
A zöld küllő hímeknek egészen a tarkójukig lenyúló piros sapkájuk van. A hím hamvas küllőknek a csőr tövétől induló vékony fekete sáv fontos faji jellemzője, ez az úgynevezett bajuszfolt. Ez a hím zöld küllőknél markáns piros és fekete keretben, szegéllyel látszik.
Az éppen lakott zöld küllő odúját kétféleképpen ismerhetjük fel: még kotlási időben a bejárati nyílás körül egy kicsit megvési a benőtt fagyűrűt, egész korán a vésés után friss, fehér faforgács látható, később pedig a fiókák eleségkérő hangja árulkodó, amely távolról zümmögéshez hasonlítható.
Magyarországon mindkét faj védett, természetvédelmi értékük 50 000 forint.
Messzi vidékekről tértek vissza hazánkba ezek a védett madarak
Igazán egyedülálló madarak, amelyek énekét az ember egy életre megjegyzi.
Így cseperednek a budapesti tigriskölykök
Friss képeket és információmorzsákat osztott meg az állatkert.
A madárcsicsergés lehet a szorongás ellenszere
Még egy ok, amiért érdemes kirándulásokat szervezni.
Elképesztően ritka állatok érkeznek Debrecenbe
A fenyegetett fajnak mindössze néhány ezer példánya él.
Nászruhájukban tündökölnek a nagy kócsagok
Díszes tollazatuk igazán káprázatos, annyira, hogy az kishíján a faj vesztét is okozta.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
