Ábrahám, Rókus2022. augusztus 16., kedd
Természet

A víz alatti világ beporzói

National Geographic Magyarország

A növények beporzását a víz alatt is elvégezhetik állatok, s lehet, hogy ez a beporzás sokkal ősibb, mint hittük.

Forrás: Wilfried Thomas, Station Biologique de Roscoff (SBR)

A víz alatti növények beporzása eddigi ismereteink szerint úgy történik, hogy a víz sodrása juttatja el a pollent a másik növényre – hasonlóképp a felszíni növények szélbeporzásához. Először pár éve kezdtek repedések mutatkozni ezen az elméleten, amikor egy tengerifűről kiderült, hogy a pollenjét kis nyálkatokban bocsátja ki éjjel – akkor, amikor a vízi gerinctelenek aktívak, ráadásul az állatok fogyasztják is a tápláló pollent. Ekkor tengeri férgek és kis rákocskák testén találták meg a növény pollenjét, s hozzájuk kötötték a beporzói szerepet is.

Vörösmoszat, amelyet a kis ászkarákocskák segítenek a szaporodásában.
Forrás: Inaturalist

Most újabb, ezúttal kísérleti bizonyítást nyert, hogy a víz alatt is vannak beporzók, jelesül egy ászkarákról derült ki ez a tevékenység. Az ászkarákok (Isopoda) szárazföldre jött rokonait jól ismerjük, találkozhatunk velük bármilyen védett, nyirkos helyen – akár egy virágcserép alatt a teraszon, akár egy kő vagy faág alatt az erdőben.

Az ászkarákocska színeiben is hasonlít az általa beporzott vörösmoszathoz.
Forrás: Inaturalist

Az Idotea balthica nevű tengeri ászkarák a beporzója egy Gracilaria gracilis nevű vörösmoszatnak, amint arról egy francia kutató, Myriam Valero vezette nemzetközi kutatócsoport beszámolt a Science folyóiratban. Az apró termetű, 4 centisre megnövő vízi ízeltlábúak gyakran járkálnak a moszat hajtásai közt, annak felületén élő mikroalgákkal táplálkoznak. A Gracilaria moszat pedig, más moszatokkal ellentétben nem bocsátja útnak petesejtjeit, hanem kis tölcsérszerű ágacskáiban tartja, így a hímivarú növényen fejlődő, ragacsos külsejű hímivarsejteknek, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk pollennek, valahogyan be kell jutniuk ide. A kutatók több mint gyanúsnak tartották a moszaton fel-alá grasszáló ászkarákokat…

Az állatkák mikroszkópos vizsgálata megmutatta, hogy a testükre nagy mennyiségben rátapadtak a moszat pollenjei, így pedig könnyebben elképzelhető volt, hogy fontos szerepük lehet a beporzásban. Ennek igazolására laborban növesztett moszatokat vizsgáltak meg a szakemberek. A kísérletek során hagyták a növényt „magától” illetve ászkarákok segítségével szaporodni, s kiderült, hogy ahol az ászkarák segítette a beporzást a hímivarú moszatról a nőivarúra szállítva a pollent, azok a moszatok 20-szor sikeresebben szaporodtak! Azért azt érdemes szem előtt tartani, hogy egyelőre csak laboratóriumi körülmények közepette bizonyították a beporzást, a természetben valószínűleg hasonlóan fontos hatása lehet a víz áramlása is.

Az ászkarák testét beborítják a moszat „pollenjei” – a mikroszkópos felvétel ezeket zölddel kiemelte. Lentebb egy animációban még alaposabban megnézhetjük.
Forrás: cnrs / Sébastien Colin

A kapcsolat azonban mindkét fél számára kedvező lehet: az ászkarák, főként a fiatalok, igen könnyen elbújnak a moszat ágai közt, és sokszor a moszathoz hasonló színt is öltenek. Mindemellett a moszaton növekvő egysejtű diatómákkal táplálkoznak, s azzal, hogy letisztogatják a moszat ágairól a diatómákat, a moszat gyorsabban is nő.

A felfedezés más szempontból is meglehetősen elgondolkodtató. Jelenleg a rovarok a növények legfontosabb beporzói, és azt tudjuk, hogy csak mintegy 140 millió éve alakult ki az állatok közvetítette beporzás a szárazföldi növényeknél. Azonban a vörösmoszatok már 800 millió éve élnek a tengerekben, és igen könnyen lehet, hogy az állati közvetítő szerepe a beporzásukban már sokkal korábban megjelent, mint a szárazföldet választó növényeknél.

Számos kérdés vár még válaszra e különös kapcsolatról: vajon az ászkarákok jelenléte kiválthatja-e a moszat pollenjének kibocsátását? Képesek-e az állatkák megkülönböztetni a hímivarú és a nőivarú moszategyedeket? Vajon fennáll-e hasonló kapcsolat más tengeri fajok közt is? Azonban a víz közegellenállása sokkal nagyobb, mint a levegőé, ezért könnyen lehet, hogy még a tápláló pollen vagy nektár miatt se biztos, hogy megéri direkt odaúsznia egy állatnak a vízi növényre, ezért nem is lehet olyan elterjedt a vízi világban ez a módszer, mint a szárazföldön.

Hozzászólások

Elaltatták Freyát, a rozmárt

Elaltatták Freyát, a rozmárt

Az Oslónál időző nőstény rozmár híre az utóbbi időkben a világsajtót is bejárta.

Túl sok éhes békaszáj

Túl sok éhes békaszáj

Ha túlnépesedik az élőhelye, ez a varangy a saját fajtársát is hajlamos felfalni.

Az egyik vonuló, a másik állandóan hazánkban él

Az egyik vonuló, a másik állandóan hazánkban él

Ősztől a tavasz kezdetéig az utakat szegélyező fákon gyakran, csücsülnek egerészölyvek (Buteo buteo), éppen a prédájukat figyelik leshelyükről. Sokan sasnak vélik, holott az egyik leggyakoribb ragadozó madarunk.

Amazónia hangjai vallanak az erdők egészségéről

Amazónia hangjai vallanak az erdők egészségéről

Az erdőkben hallható hangok, műholdas és légi mérések együttesen mutatják meg, milyen állapotban van az adott erdőterület.

Új orchideafajt fedeztek fel Tanzániában

Új orchideafajt fedeztek fel Tanzániában

Az egészen apró virága hófehér, kissé üvegszerűen csillogó és áttetsző, minimális zöld mintát visel, a növény pedig fákon élő, epifiton faj.

National Geographic 2022. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 600 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket