A legnagyobb trópusi orchideák és húsevő növények európai kertje

Elképesztő mesebeli világ összesen 175 hektáron. A Göteborgi Botanikus Kert jelentős hányada természetvédelmi terület, amelynek különböző részein mintegy 16 ezer különböző növényfaj és variáns található. A svédországi komplexum számos lenyűgöző része között található az úgynevezett Rhododendron-völgy, a Japán erdős-völgy, az Évelőkert, a Füvészkert, Bambuszbozótok, illetve a nemzetközi hírű Sziklakert az impozáns vízeséssel. Ha követjük a színes virágdíszekkel övezett, a csillogó tavakhoz és a rohanó vízesésekhez illeszkedő kis ösvényeket, akkor egy egészen különleges esztétikának lehetünk tanúi. Különféle művészeti ágakat is észre vehetünk, amelyek közös inspirációs forrása természetesen a természet.

„A botanikus kertet először 1923-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. A területen azelőtt egy kiterjedt rétekkel, csodálatos dombokkal és erdőkkel körülvett birtok terült el. Csak 1975-ben nyilvánították természetvédelmi területnek, ahol órákig mászkálhatunk szabadon anélkül, hogy bárkivel is találkoznánk. Talán megpillanthatunk egy nyulat, rókát, szarvast vagy ritka esetben akár jávorszarvast. A természetvédelmi részen található fák közül több már az arborétumhoz tartozik. És bár napjainkban a parkot városi utcák szegélyezik, a vad természet és a művelt kertek mégis zseniális módon keverednek, a közöttük lévő határok gyakran elmosódnak” – tudtuk meg a helyszínen tett látogatásunk alkalmával.

Carl Skottsberg botanikust és felfedezőt kifejezetten a göteborgi botanikus kert létrehozására választották ki. Az oktatás és a tudományos kutatás ugyanis a kezdetektől fogva elengedhetetlen részét képezte a létesítmény munkájának, a kertészettel és a rekreációval együtt. Észak-Európa egyik legnagyobb botanikus kertje 1936 óta aktívan együttműködik a Göteborgi Egyetemmel, jelenleg kutatási és kirándulási helyszínként. Emellett az ismeretterjesztésre és a környezetvédelemre fókuszáló, úgynevezett „zöld rehabilitáció” program is a mindennapi munkájuk létfontosságú eleme.

„Göteborg több okból is szerepel a botanikai világtérképen, nem utolsósorban a hagymás és gumós növények gyűjteménye miatt, amelyek mindegyikét a növények természetes élőhelyén gyűjtötték össze. Olyan fajokat is találhatunk itt, amelyeket sehol máshol. Az üvegházakban több mint négyezer faj rejtőzik, itt bújik meg a természetes helyén kihalt toromiro fa is. A Sophora toromiro utolsó példánya 1962-ig élt a csendes-óceáni szigeten, amelyről Thor Heyerdahl norvég utazó gyűjtött egy gallyat magokkal az 1955 és 1956 között megtett, híres régészeti expedíciója során. A botanikus kert kis fája azon kevés magvak egyikéből származik, amelyeket Heyerdahl Svédországba küldött az 1950-es évek végén” – fedeztük fel a kertben található egyedi növényekkel kapcsolatos történetet.

A világ egyik legritkább fája, a toromiro azonban nem csak gyönyörű, hanem rendkívül tartós is. A Húsvét-sziget korai gyarmatosítói sokféle célra használták, például a „moai kavakava” szobrocskák, evezők, sőt kenuk készítésére is. A szigetlakók ily módon közvetve hozzájárultak kedvenc fájuk kipusztulásához. Amikor 1722-ben az európaiak „felfedezték” a szigetet, a fa már meglehetősen ritkának számított. A juhok 1800-as évekbeli behozatala ezután nagymértékben hozzájárult e növény végleges kipusztulásához. Az 1990-es években végzett DNS-elemzések viszont azt mutatják, hogy a faj jelenleg több mint tíz köz- és magánkertben biztosan létezik (többségük Chilében), nem számítva azokat a növényeket, amelyeket a göteborgi kert adott más botanikus kerteknek.

A toromiro fával kapcsolatos svéd dokumentáció máig egyedülállónak számít a világon. De itt nem ér véget a történet. A svéd SLU Alnarp agráregyetemen 1988-ban egy speciális projekt indult a svéd WWF gazdasági támogatásával: egy modern, úgynevezett mikroproliferációs eljárással a szakemberek közel kétszáz új növényt „alkottak”. A legtöbbjüket 1995-ben elküldték a Húsvét-szigetre. A Göteborgi Botanikus Kert részt vesz egy nemzetközi kezdeményezésben, amely a Húsvét-sziget vadon élő és kultúrnövényzetének genetikai sokféleségének megőrzésén dolgozik. Ennek az egyik kiemelt célja a toromiro visszatelepítése a Húsvét-szigetre. A svédek eddig öt újratelepítési kísérletben vettek részt, ám a fa egyelőre nem tudott újra megtelepedni egykori hazában. A válogatott szakemberekből álló csapat azonban nem adja fel.