Rozsdás csaláncsúcs és cigány csaláncsúcs
Bár nekem jobban tetszenek a címben leírt, régen használt nevei, ma a tudomány cigánycsuknak (Saxicola torguata) és rozsdás csuknak (Saxicola rubetra) nevezi.
E két madarat is könnyű összetéveszteni, most viszont sorra vesszük a jellemző különbségeket.
A cigánycsuk hímjének a feje és háti oldala fekete, sötétbarna, a háta alsó részén világosabb tollszegélyekkel. A szárnya és farka fekete színű, az előbbi kis fehér folttal. Piszkosfehér a hasoldala, e fehér folt felnyúlik a nyak oldalára. Begyén és mellén lévő rozsdás szín messziről árulkodó. A száraz kórókon (pl. héjakút mácsonya), karón, magasabb növényeken ülve énekel illetve lesi a szúnyogokat, lepkéket, legyeket, bogarakat, szöcskéket.
A cigánycsuk 2021-ben az év madara volt.
A rozsdás csuk hímek háta világosbarna alapon feketén foltozott. Fültájéka és pofája sötétbarna, fehéren szegélyezve. Szemsávja fehér színű. Összecsukott szárnyon egy kisebb és egy nagyobb fehér folt látható. Hasi oldala szép rozsdásfehér. Csüdje meglehetősen hosszú, színe sötét szürkésbarna. Élőhelye a nedves rétek, kaszálók, mocsarak környéke, árkokkal szabdalt bokrosok. A rokon cigánycsuk inkább a mezőgazdaságilag művelt területek költőfaja, de a bokrosokkal tarkított rétek, árterületek is kedvelt helyei.
Minkét faj vonuló, bár a cigánycsuk enyhébb teleken már februárban is látható, általában márciusban érkezik.
A rozsdás csuk április közepén tér vissza téli szállásáról. Fészkét növényi szálakból, állati szőrökből kis mélyedésbe rakja, cserjék alá, töltések oldalába. Zöldeskék alapon, ritkán barnán pettyezett tojást rak, évente kétszer is költhet. Fészekalja 6-7 tojásból áll. A rokon faj csigánycsuk hasonló helyen költ. A rozsdás csuk telelőhelye Afrikában az egyenlítőtől délre fekvő szavannákon található, a cigánycsuk a Földközi-tenger medencéjében telel.
Mindkét faj védett madár, természetvédelmi eszmei értékük 25 000 forint.