Borbála, Barbara, János2022. december 04., vasárnap
Természet

A Szarvasi Arborétum szemet gyönyörködtető látnivalói

2022.08.11.Bajomi Bálint
National Geographic Magyarország

Az arborétumról utoljára Fekete István írt könyvet 60 évvel ezelőtt – most Jakab Gusztáv egyetemi docensnek, természetfotósnak jelent meg kötete a kertről magyar és angol nyelven.

Japánjuhar liget hajnalban.
Forrás: Jakab Gusztáv

 

Miért kezdett ilyen alaposan foglalkozni a Szarvasi Arborétummal?
Két dolog miatt. Egyrészt a helyi adottságok játszottak közre: az arborétum a lakhelyemhez nagyon közel esik, tehát bármikor, amikor megfelelőek a fényviszonyok vagy az időjárás, akkor azonnal ott tudok teremni. A másik ok pedig az, hogy egy nagyon különleges természeti értékről van szó. Az arborétum körülbelül 200 éves története miatt ez már nem csupán egy ültetett faállomány, hanem az őshonos fajok visszatelepülése is megindult a területen, ami nagyon izgalmas.

Dr. Jakab Gusztáv a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense és természetfotós.
Forrás: Babák Zoltán

Mikor alapították a kertet?
Nehéz egy alapítási dátumot mondani, ugyanis kezdetben, körülbelül 200 évvel ezelőtt, tehát az 1800-as éveknek az elején, a kert még nem arborétumként funkcionált, hanem inkább vadaskertként – ami miatt egy erdős területet kezdtek el kialakítani a Körös mellett. Bolza József gróf, becenevén Pepi gróf szerezte meg a területet. A nevéből lehet sejteni, hogy olasz származású családról van szó; Pepi gróf Bécsben szolgált császári testőrként, majd Szarvasra költözött, ahol aztán gyorsan magyarrá is vált. Nagyon megszerette ezt a tájat. Az ő idejében még nem volt arborétum a területen, de már elkezdtek Bécsből ide telepíteni különböző fás szárú növényeket. Később az egyik utódja, Bolza Pál volt az, aki a ma ismert arborétumot elkezdte kialakítani. Ekkor még két helyszínen zajlott a fás szárú növények telepítése. Az egyik a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kert, a másik pedig a Bolza József feleségének, Batthyány Annának a nevét viselő Anna-liget volt. Ez utóbbi később a fás szárú és parki növényzet szempontjából sajnos lepusztult. Ez a helyszín lett aztán a 20. század végén a Körös-Maros Nemzeti Park központja. Jelenleg állatpark is van itt és nagyon szépen kiépült a Csáky-kastély környezete. Az idők során a Pepi-kert kezdett el arborétumként üzemelni. A II. világháború után Bolza Pál a magyar államnak ajándékozta a területet. Fokozatosan nőtt a kert területe, miközben többször is gazdát cserélt. Különböző kertrészleteket csatoltak hozzá: a konyhakerti részt és az úgynevezett Mittrovszky-kertet, ami egy másik, helyi arisztokratának volt a tulajdona, illetve a parkerdőt. Nekem az utóbbi az egyik kedvencem, ami a régi Öntözési Kutatóintézetnek a kísérleti területe volt. Az Alföld fásításáva kapcsolatos kísérleteket végeztek, és nagyobb kiterjedésben ültettek be különböző fafajokat. És ma pedig fantasztikus, idős fenyveseket és különböző egyéb faállományokat lehet megfigyelni ezen a területen. Tehát így jött létre a mai nagy kiterjedésű, 82 hektáros arborétumi terület. Mint a fentiekből következik, nem egy egységes parkterületről van szó – éppen ez a különleges benne.

Hány éves és milyen nagy a legidősebb fa az arborétumban?
A legidősebb fák minden bizonnyal még Pepi gróf idejéből valók; úgy becsüljük, hogy körülbelül 240 éves fák lehetnek. Még az arborétum létrehozása előttről származnak, ezek értelemszerűen őshonos fajok. Két ilyen idős kocsányos tölgy is él az arborétumban. Az igazi parkfák közül a hegyi mamutfenyő lehet talán a legidősebb, amit egy családi legenda szerint az Anna-ligetből telepítettek át. Ez egy kicsit nehezen hihető, mert nagyon nehéz átültetni a mamutfenyőket. 160 évre becsülik a korát. A törzs körmérete majdnem 6 méter. Ez jelenti az arborétum egyik legnagyobb látványosságát: a legtöbb látogató megnézi a mamutfenyőt. Kész csoda, hogy ez a fa még mind a mai napig él. Egyrészt a klíma miatt, ami itt az Alföld közepén nem kedvez a mamutfenyők túlélésének. A másik szerencse az, hogy még nem csapott bele villám. Az egyik szomszéd mamutfenyőbe néhány éve belecsapott, és az el is pusztult. Magyarországon egyedülálló módon villámhárítót szereltek fel erre a megmaradt nagy méretű mamutfenyőre.

Milyen különleges növények élnek az arborétumban?
Nagyon sok minden. Van egy hosszú katalógus, amiben megnézhetjük, hogy milyen különleges fajokat gyűjtöttek össze a kert gazdái, kezelői. Itt csak a kedvenceimet említeném meg. Például szép japánjuhar ligetek vannak, amik a természetfotósok kedvencei. Ha ehhez hasonló ligeteket szeretnénk látni, akkor Japánba kell elutazni. Érdemes november elején Szarvasra látogatni, amikor hihetetlen színekben pompázik a kert. Hasonló, rendkívül látványos színeket produkálnak a perzsafák, amik Iránból származnak – ezekből is egészen nagy méretű, impozáns példányokat lehet látni. Az amerikai ámbrafa is rendkívül látványos október végén, november elején. Továbbá különleges a japán díszcseresznye, a szakura, melynek virágzása a japánok nemzeti ünnepe. Látványos, ezért sokfelé ültetik most már Magyarországon is. Ami különleges a Szarvasi Arborétumban, hogy itt nagyon szép, idős példányokat is lehet látni.

A pávák önfenntartó populációt alkotnak a parkban.
Forrás: Jakab Gusztáv

 

Az állatvilágból legnépszerűbb a páva. Régóta él ez a madár az arborétumban, és jelenleg 40 körül van az egyedszámuk. Tehát egy nagy és önfenntartó állomány van belőlük. Néhány éve vannak emuk is, amik rendkívül népszerűek a látogatók között. Mivel közel vagyunk a Köröshöz, én magam is többször láttam fekete gólyát és rétisast, amik egész egyszerűen betévednek ide. Feltétlen érdemes kiemelni, hogy ez egy természetvédelmi terület, és az arborétum kezelése olyan módon történik, hogy az idős, korhadt és kidőlt fák egy részét is egy ideig megtartják a területen, és ezért a korhadéklakó rovarok – például szarvasbogarak, cincérek – nagyon nagy számban találhatóak itt, illetve a korhadéklakó rovarokkal táplálkozó madárfajokból, harkályokból is rengeteg él az arborétumban.
Hogy ne csak állatvilágról essen szó: rendkívül gazdag az arborétum gombavilága. Főleg a korhadéklakó fajokból van sok a területen. Nagy Zoltán szegedi botanikus kollégával a napokban jelenik meg egy szakcikkünk az arborétum mohaflórájáról. Az Alföldnek talán az egyik leggazdagabb mohaflórája található itt a Szarvasi Arborétumban, közel 100 mohafajjal.

A nemrég megjelent könyv magyar nyelvű kiadásának borítója.
Forrás: MATE

 

A most megjelent könyvem érdekessége, hogy abban nem csak a különleges fafajokról esik szó és az arborétum történetéről, hanem a megalapítása óta ide betelepült, gyakran nem túl látványos, és csak a szakemberek számára érdekes növényeket, mohákat, gombákat, rovarfajokat is bemutatja. Tehát az olvasó vártnál sokkal többféle nézőpontból ismerheti meg a terület élővilágát.

Miben különböznek az évszakok? Milyen szépségeket lehet látni, hogyha különböző évszakokban érkezik az arborétumba a látogató?
A könyv néhány tippet is ad arra vonatkozólag, hogy mikor érdemes jönni. Sajnos az a helyzet, hogy nyáron jön a legtöbb látogató, mert akkor vannak a szabadságok, a turizmus olyankor indul be. Viszont érdemes áprilisban, májusban is eljönni a területre, megnézni mondjuk a japán díszcseresznye vagy a magnóliák virágzását. Az utóbbi években rengeteg magnóliát telepítettek az arborétumba – rendkívül látványos a virágzásuk. Illetve rengeteg a tavaszi geofiton, azaz hagymás, gumós növény is. Kora tavasszal például gyönyörű hóvirágmezőket látni, de keltikék is szép számban élnek itt. Tehát egészen olyan erdőt láthatunk, mint mondjuk egy mecseki bükkös, hunyorokkal, csodabogyókkal, hóvirágokkal, keltikékkel, szellőrózsákkal. Ez nagyon látványos tavasszal. Ősszel pedig, októbertől kezdve, nagyon szép a lomb színeződése.

Őszi színkavalkád
Forrás: Jakab Gusztáv

 

Mi a lényege a könyvhöz tartozó mobiltelefonos applikációnak?
A kötethez adunk egy könyvjelzőt, amin található egy QR-kód – ezt le lehet mobiltelefonnal olvasni. És így a mobil GPS-e segítségével oda tudunk találni a legszebb fotótémákhoz. Általában a természetfotósok titkolni szokták azt, hogy hol lehet a legjobb fotókat csinálni. Én nem csinálok ebből titkot.

Előfordul olyan, hogy az arborétumból kiszabadul egy növényfaj és invázióssá válik?
Vannak erre példák, bár én a Szarvasi Arborétumról, illetve Magyarországról nem tudok ilyet. Lágyszárúak között előfordult külföldön, például a kaukázusi medvetalp így vadult ki.

Milyen hasznos szerepük van még az arborétumoknak?
Nagy jelentőségük van a turizmusban, tehát mindenféleképpen fellendíti az idegenforgalmat. Másrészt kikapcsolódási lehetőség. Itt az arborétumban van egy kifejezetten meditációs célokat szolgáló tér, amely ilyen jellegű programokra alkalmas. Az arborétum a tudományos ismeretterjesztést, illetve a környezeti nevelést is szolgálja, rendszeresen vannak kifejezetten gyerekeknek szóló programok, vagy különböző kulturális események, hangversenyek. A fajmegőrzési tevékenysége is nagyon fontos ennek az arborétumnak. Tehát rengeteg védett állat- és növényfaj, például őshonos orchideák is szép számmal élnek a Szarvasi Arborétumban.

Az interjút készítette: Bajomi Bálint, bajomi.eu

Hozzászólások

Kiderült, a hangyának is van teje

Kiderült, a hangyának is van teje

Persze ne olyat képzeljünk el, mint az emlősállatoké, ám a feladatát és összetételét tekintve ahhoz igencsak hasonló.

Ez a kétéltű élete nagyobb részét a föld alatt tölti

Ez a kétéltű élete nagyobb részét a föld alatt tölti

Él hazákban egy békafaj, amely élete nagy részét a föld alatt tölti. Ő a barna ásóbéka (Pelobates fuscus).

A gepárdok világnapja – december 4.

A gepárdok világnapja – december 4.

December 4-én tartják a gepárdok világnapját, amelynek célja megakadályozni, hogy a gepárdok a kihalás felé vezető úton is a rájuk jellemző sebességgel száguldjanak.

A madárvonulás rekorderei

A madárvonulás rekorderei

A madarak vonulása már régóta ámulatba ejti az embereket, eltűnésük titka mindig is izgatta mind a tudomány mind az átlagember fantáziáját. A gyűrűzés előtt csak feltételezések voltak arról, hol lehetnek azok a madárfajok, melyek a tél beálltával eltűnnek költőhelyükről.

Szavazhatunk az Év természetfotósa közönségdíjára

Szavazhatunk az Év természetfotósa közönségdíjára

A Londoni Természettudományi Múzeum évente megrendezi

National Geographic 2022. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

13 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket