Túl sok éhes békaszáj

Az agavarangy vagy óriásvarangy néven is ismert Rhinella marina eredeti élőhelyén, Dél-Amerikában rovarkoszton él. Ausztráliában 1935-ben gondoltak egyet, és 101 agavarangyot hoztak át Afrikából, hátha a jövevény béka megszabadítja majd az ottani cukornád ültetvényeket a rovarkártevőktől. Az amúgy méreganyagot is termelő kétéltűek kevés kárt tettek az ausztráliai bogárseregletben, viszont csakhamar maguk is veszélyes kártevőkké váltak, ugyanis rohamtempóban elkezdtek sokasodni az őshonos békák kárára.
Az Ausztráliában élő óriásvarangyok száma idővel meghaladta a 200 milliót, és ezt az iszonyatos egyedszámot már a varangyok maguk sem viselték jól – elharapózott közöttük a kannibalizmus.
Ha megérzi bennük egy meghatározott méreganyag jelenlétét (ez a toxin teszi mérgezővé, és így ehetetlenné a varangyot a ragadozók számára), az óriásvarangy ebihala nekiáll felfalni fajtársai petéit és embrióit. Eredeti élőhelyén az agavarangy soha nem tesz így; úgy tűnik, újonnan, az ausztrál populációkban alakult ki ez a viselkedés, mégpedig a túlnépesedés miatt kialakult versenyhelyzet enyhítésére. „Ausztráliában önmaga legádázabb ellensége lett ez a béka” – mutat rá az Ecology and Evolution weboldalán  a Sydney-i Egyetem kutatója, Michael Crossland.