Magdolna, Magda, Ervin, Léna2024. május 29., szerda
Természet

Új bogárfaj Magyarországról

National Geographic Magyarország

Az ember azt gondolná, hogy Közép-Európában már nincsenek felfedezésre váró fajok, azonban időről időre rácáfolnak a szakemberek e feltételezésre.

Rövidormányú zsuzsóka (Curculio gyongyiae)
Forrás: Keresztes Gábor, forrás izeltlabuak.hu, licenc CC BY 4.0

Esztergom közelében, a Kincses-hegyen végzett felmérés során Szénási Valentin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembere bukkant rá a bogárra. Mivel az állatka a szakértő szem számára gyanúsan idegen volt, s mivel a közelben áll a Suzuki gyár, ami miatt felmerülhet, hogy esetleg idegenhonos, ázsiai bogár juthatott be, alaposabb összehasonlító vizsgálatnak vetette alá a kis ormányosbogarat. A vizsgálatok és összehasonlítások alapján kiderült: a tudomány számára új fajt sikerült felfedeznie!

Az ormányosbogarak a világ talán legsikeresebb bogarai, bájos arcú, kissé vicces küllemű állatkák, a névadójuk, a megnyúlt „ormányuk” a szájszervük módosulásával alakult ki, s a nőstény bogarak ezzel fúrnak bele – a zsuzsókák esetében a tápnövényük fejlődő termésébe, ahová a petéiket aztán elhelyezik. A család sikerességét a mintegy 50-80 ezer leírt faj jelenti, ezzel a rovarcsaládok körében rekorderek az ormányosbogár-félék, s az is sejthető, hogy ennyi bogár közt akad, amely az ember élelmiszernövényeit szemelte ki a saját (utódai) élelmiszeréül. Azonban, ha a „kukacos” gesztenyétől vagy a mogyorótól eltekintünk, abszolút ártalmatlan lények!

A magyarul zsuzsóka néven ismert nemük (Curculio) világszerte kb. 400 fajból áll, hazánkban eddig tíz faját ismertük, ám a felfedezéssel ez 11-re bővült. Az új faj, a rövidormányú zsuzsóka nevet kapta, a tudományos neve a felfedező felesége, Szénásiné Demeter Gyöngyi tiszteletére Curculio gyongyiae lett.

Az állatka eddig megismert egyedeit molyhos tölgyeken találták, e fákon más zsuzsókák is előfordulnak, ám az új faj rendkívül ritka, és csak igen kis egyedszámban bukkantak rá a tipikus, dombvidéki mészköves, dolomitos élőhelyén, hazánk középső tájain, jórészt a Pilisben. A faj elterjedési területe, amint a múzeumi és gyűjteményi adatok ellenőrzéséből kiderült, Horvátországra és Görögországra is kiterjed.

A bogár sárgás-barna színű, a testhossza átlag 6,5 (hím) – 6,7 (nőstény) milliméter, a jellegzetes ormánya még 2,5 millimétert hozzátesz ehhez, így közel egy centis az állatka. Ez is jelzi, hogy valóban igazi ritkaság lehet, hisz ennyire nagy méretű rovart nem lehet csak úgy nem észrevenni.

Rövidormányú zsuzsóka tölgylevélen
Forrás: Keresztes Gábor, izeltlabuak.hu, licenc CC BY 4.0

 

A fajt felfedező Szénási Valentint is kifaggattuk a bogár kapcsán.

Az élőhelyi sajátosságok alapján talán másutt is előfordulhat a faj a már megismert elterjedési területén túl, keresték esetleg már célirányosan hazánk más vidékein is?
Igen, természetesen elég nagy energiákkal kerestem a fajt az ország más pontjain a cikk megjelenése előtt, hogy minél több típuspéldány legyen a leíráshoz, de csak a tanulmányban bemutatott helyekről sikerült kimutatni. Ehhez képest az idei szezonban újonnan előkerült a Gödöllői-dombságból és a Balaton-felvidékről is, bár a korábbi 2-3 évben ezeken a helyeken is kerestem az állatot, de akkor nem került elő egyik helyről sem. Biztosan él a Mecsek-Villányi-hegységben is, hiszen ismert két horvát és egy görög példány is. A felfedezés hatására cseh kutatók is elkezdték célirányosan keresni és előkerült Morvaországból, valamint Szlovákiából is, Salgótarján közeléből, így biztosra vehető, hogy a Cserhát-Mátra-Bükk délies oldalait borító molyhos tölgyesekben is jelen van a faj. Tágabb kitekintésben valószínűnek tartom, hogy a Balkán-félsziget mellett Olaszországban, Franciaországban, de talán Spanyolországban is élhet.

Ha eddig molyhos tölgyeken találták meg, mennyire valószínű, hogy e fafajhoz kötődik, ez a lárvái tápnövénye is?
Eddig a keresés során más tölgyfajokról nem került elő, bár különösen a cser sok helyen együtt él a molyhos tölggyel, és számos eddig ismert élőhelyén kocsányos- és kocsánytalan tölgy is található. A cseh kollégák is kiemelték, hogy bár minden tölgyfajt vizsgáltak, de csak molyhos tölgyön tudták megfogni az állatot, így szinte biztos, hogy monofág (vagyis egyetlen faj a tápnövénye). Lárvái valószínűleg a tölgyeken élő többi Curculio fajhoz hasonlóan a tölgymakkban fejlődnek, majd ősszel a (korábban) lehulló makkból kimászó lárvák a talajban telelnek és ott bábozódnak. Egyelőre a lárvája nem ismert, nevelési kísérletek nem történtek. Az biztos, hogy a meleg, délies bokorerdők, sziklaerdők, melegkedvelő tölgyesek faja.

A molyhos tölgy a délies kitettségű domboldalaink fafaja, ehhez kötődik a rövidormányú zsuzsóka élete.
Forrás: inaturalist

Önnek, mint természetvédelmi szakembernek egy ilyen ritka faj esetében bizonyára van elképzelése: vajon miért lehet a felfedezett zsuzsóka ritka?
Valószínűleg számos példánya rejtőzik a múzeumi és magángyűjteményekben, részben tévesen más fajnak határozva, részben a gyűjtemények meg nem határozott anyagában várva a sorsát. A többi Curculio fajhoz képest valóban ritka állat, egyedszáma az egyes élőhelyeken meglehetősen alacsony. Azonban azért is maradhatott ismeretlen, mert szokatlanul későn rajzik. A bogarászok hagyományosan a július-augusztusi időszakban már nem aktívak terepen, mert a legtöbb faj eddigre már lerajzik és csak gyenge eredményre lehet számítani. Ettől függetlenül tényleg meglepő, hogy egy jól ismert, gyakran tanulmányozott (helyenként erdészeti kártevőként fellépő) csoportban ilyen sokáig megbújik egy ismeretlen faj, ráadásul Európa közepén. Csak érdekességként írom, hogy ez itthon talán nem is annyira meglepő, mert számba vehető, „komolyabb” bogarász szakember talán ha húsz van, ezek közül kettő-három ormányosbogár-szakértő, míg pl. a kicsit több mint feleakkora Csehországban mintegy 500 bogarász van és nagyon alaposan ismert a cseh és a szlovák fauna is. Így én inkább azon csodálkozom, hogy nem ők találták meg ezt a fajt.

Az ormányosbogarakra sokszor kártevőkként gondolnak, de vajon egy új faj, ha kiderül róla, hogy különösen ritka, kaphat védettséget?
Igen kaphat, épp most igyekszem időt szakítani rá és beadni egy javaslatot a védett fajlista bővítési szándékával, melyben 8-10, részben endemikus ormányosbogarunk szerepelne. Ezek világállományának nagy része, vagy teljes egésze nálunk él, ráadásul hazánkban is csak bizonyos tájegységekre korlátozódva fordulnak elő. Így pl. a Bakonyban élő (és erősen fogyatkozó) bakonyi gyepormányos védett, de a Mátrában, a Bükkben, a Zempléni-hegységben, vagy a tarcali Tokaj-hegy környékén élő, természetvédelmi szempontból gyakorlatilag a szigeti endemizmusok szintjén értékelhető testvérfajai jelenleg semmilyen védelmet nem élveznek. A védet fajlista visszásságai, ellentmondásai, egyes fajok védettségének szakmai megalapozottságának kérdésessége eléggé ismertek, és a lista módosítása is eléggé nehézkes, de egy próbát megér a dolog.

Igen szép gesztus volt, hogy a feleségéről nevezte el a fajt, ő mit szólt ehhez?
Előtte megkérdeztem, nehogy baj legyen, de örül neki. Most épp ennek a fajnak a fotója a laptopja képernyővédője.

Mogyoróormányos épp fúrja a még zsenge mogyoró héját, hogy a petéjét elhelyezhesse a fejlődő héj alá, védett helyre.
Forrás: Inaturalist

Vajon minek köszönhető az ormányosbogarak hatalmas evolúciós sikertörténete?
Valószínűleg a szaporodási stratégiájuk az, ami sikeressé tette őket, nevezetesen az, hogy az utódaikat (petéiket) mélyen a tápnövény szárába rejtik ormányuk segítségével és a lárvák így a tápnövény belsejében védetten tudnak fejlődni. Ez a „hivatalos” verzió, amit elég nehéz bizonyítani, hiszen sok fajuknak igen rövid az ormánya, de sok fajuk nem is rejti el lárváit, hanem pl. a levelek felszínét hámozgatják, vagy ragadozók. Többrétű a csoport eredete, sok fajcsoportjuk specializált élőhelyi igényű, nem igazán képes elhagyni az élőhelyét, kifejlett bogárként rövid élettartamú, így adottak a feltételek az új fajok kifejlődéséhez. A Föld ormányosbogár faunájának össz fajszámáról a becslések nagymértékben szórnak, jelenleg nincs olyan szakember, aki akár csak kontinensek szintjén is átlátná a faunát. Európában például évente írnak le új fajokat, különösen a kevéssé feltárt régiókban, mint pl. a Balkán-félszigeten, vagy Makaronézia szigetvilágában.

Szénási Valentinnak nagyon köszönjük a sok érdekes információt és a segítséget a felfedezett faj megismerésében!

Hozzászólások

Kiderült, hogy az óriáskolibri voltaképp két faj

Kiderült, hogy az óriáskolibri voltaképp két faj

Az Andok hegyei közt élő óriáskolibri nagyjából fekete rigó méretű madár, ezzel a legnagyobb a kolibrik között.

Hadat üzentek a thaiföldi majomváros lakóinak

Hadat üzentek a thaiföldi majomváros lakóinak

Lopburiban mintegy 2500 majom él, az állatok egyre gyakrabban kerülnek konfliktusba az emberekkel.

Szinte láthatatlan madárfaj él hazánk erdeiben

Szinte láthatatlan madárfaj él hazánk erdeiben

Ifj. Vasuta Gábor egy fiókáit melengető nyaktekercset figyelt meg.

Eszközhasználat védi a tengeri vidra fogát

Eszközhasználat védi a tengeri vidra fogát

Jól ismert tény, hogy a tengeri vidrák a hasukra helyezett köveken törik fel a rákokat, kagylókat, amelyeket megesznek.

Problémás medvéknek épül központ Romániában

Problémás medvéknek épül központ Romániában

Olyan bocsok, anyamedvék és kifejlett hímek kerülnek majd a központba, amelyek lakott területen okoznak problémát, és viselkedésük miatt nem lehet őket más térségbe áthelyezni.

National Geographic 2024. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket