Fotók mutatják meg, miként károsítja az ember a környezetet
Ismertették a neves, Az Év Természetfotósa verseny néhány kimagasló képét.
58. alkalommal rendezik meg idén a Londoni Természettudományi Múzeum neves természetfotó-versenyét, a WildlifePhotographer of the Yeart (Az Év Természetfotósa). A szervezők a közelmúltban osztották meg a pályázat néhány kimagaslóan jó képét. A száz kiválasztott felvételből október 14-én nyílik majd kiállítás Londonban.
2022-ben 93 országból neveztek változatos korosztályokból, minden fotót anonim módon értékelt a szakértőkből álló zsűri. A különböző kategóriák nyerteseit és a végső győztest október 11-én ismertetik. „A világ legkiválóbb fotós tehetségei által készített száz fénykép kíváncsiságra, kapcsolódásra és csodálkozásra ösztönöz” – mondta Dr. Doug Gurr, a múzeum igazgatója. Mint hozzátette, a képek olyan módon mutatják meg az ember természeti világra gyakorolt hatását, ahogy a szavak képtelenek.
Az orosz Dmitrj Kokh a sarkkörön túli Koljucsin-szigeten járt, a területet 1992-ben hagyták el az emberek. Ezért lepődött meg, amikor mozgást észlelt, az elhagyott településen végül összesen 20 jegesmedvét számolt össze. A klímaváltozás nehéz helyzetbe hozza a ragadozókat, az állatok valószínűleg élelmet kerestek a romos házak között.
A portugál Jose Fragozo a természeti világ és az emberi infrastruktúra közti kontrasztot örökítette meg. A felvételén látható zsiráfot Kenya új, nagy nyomtávú vasútja mellett fotózta le. Az emberi infrastruktúra terjedése a világ számos pontján károsítja a vadállatok élőhelyét.
A finn Tiina Törmänen egy tavi búvárkodás során találkozott csapósügérekkel. A fotós minden évben alámerül, az elmúlt három esztendőben viszont csak elpusztult halakat látott. Bár képe egy szép tavi világot mutat meg, a felmelegedő vízben az algák burjánzása komoly fenyegetést jelent az élővilágra.
Az indiai Szrikanth Mannepur a fenntarthatatlan halászat pusztítását dokumentálta, képén kifogott vitorláskardoshal-félék láthatóak egy halpiacon. Globálisan a halállományok 85 százalékát érinti a túlhalászat.
Az amerikai Suzi Eszterhas egy kutya és egy lajhár találkozásáról készített felvételt. A lajhárnak sikerült átkelnie egy úton, de hogy elérje az újabb fákat, a földön mászva kellett tovább haladnia. Az állat megrémült a kutyától, az eb azonban részt vett egy lajhárvédelmi tréningen, így nem bántotta őt. A lajhárok élőhelyeinek pusztulása miatt egyre gyakrabban kényszerülnek a földre, ahol sokkal sebezhetőbbek.
Az új-zélandi Richard Robinson egy fiatal déli simabálnát örökített meg. A fajt Új-Zéland partjainál az 1800-as években az európai vadászok, majd az 1900-as években a szovjetek szinte kihalásig vadászták. Az állatok védelmének köszönhetően mára ismét nő a populáció.
Megválasztották az Év Vadvirágát
A Magyarországon is őshonos orchidea segítségével egy jelentős problémára szeretnék felhívni a figyelmet.
Vizeletükkel kommunikálnak ezek a furcsa rágcsálók
Föld alatti járatrendszerekben élnek és képesek leválasztani farkukat, ha elkapja őket egy ragadozó.
Feltárták az erszényesvakond múltját
Ausztrália leginkább ismeretlen és rejtett életmódú állata is erszényes, ám az erszénye bejárata hátrafelé néz.
Több ezer állatot mentettek meg az Állatkertben
Az állatok többsége madár volt, de sok kisemlős, illetve néhány hüllő és kétéltű is akadt köztük.
Videón az Upponyi-hegység vadmacskája
Mit érdemes felkeresni az Upponyi-hegység észak-keleti részén, hogyan alakult ki ez a változatos táj, és milyen állatokkal találkozhat az egyszeri kiránduló?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
