Nyolc új törpegekkó-faj Madagaszkárról

Madagaszkáron elképesztő mennyiségű olyan faj él, amely csak itt honos, vagyis endemikus, köszönhetően annak, hogy nagyon régóta különálló szigetként létezik a hely. Egy nemzetközi kutatócsoportnak 8 olyan törpegekkóra sikerült rátalálnia, amelyek közt egy se nagyobb az ember mutatóujjánál.

A kutatók évtizedek óta vizsgálták a sziget Lygodactylus nembe tartozó törpegekkóit, abban a reményben, hogy megértik a fajok evolúciójának és elterjedésének okait, számolt be a Eurekalert. Korábban csupán 5 fajba tartozónak vélték őket, ám a tüzetes vizsgálatokból és genetikai elemzésekből arra jutottak, hogy akár 18 önálló fajuk is lehet! Furcsa módon ezek közül több ugyanazon élőhelyen osztozik hasonló életmódú, mégse keverednek egymással az egyébként igen közeli rokon fajok. Az egyik, a sziget északi részén álló hegyen négy, szinte teljesen egyforma gekkó is él, a hibridizáció jelei nélkül, ez pedig még a természeti csodákban bővelkedő Madagaszkáron is igazi csoda.

A közeli rokonságuk volt az egyik ok abban, ami miatt eddig nem ismerték fel a különböző fajokat: nagyon hasonlít egymásra a legtöbb példányuk, a DNS-vizsgálat mellett csak egészen apró jegyek (bizonyos testtájon lévő pikkelyek alakja) különböztetik meg őket, amelyeket tüzetes elemzés nélkül nem lehetne észrevenni.

Madagaszkáron jelenleg 20 törpegekkót ismerünk, 5-7 centis méretük pedig könnyen lehet, hogy a fajképződéshez is hozzájárulnak. Ekkora testtel nem lehet könnyedén nagy távolságokat megtenni, így egy-egy populációjuk könnyebben elkülönülhet s egy idő után önálló fajjá válhat. Ez megmagyarázhatja, miért is van oly sok mini béka, kaméleon, és a mostani kutatás szerint gekkó is Madagaszkáron.

A szigetországban az elmúlt 3 évtizedben 150 endemikus (csak ott élő) fajt találtak, és a kutatók biztosak abban, hogy még rengeteg vár felfedezésre – amennyiben a környezet megmarad addig, míg sikerül az élőlényeket feltárni. A sziget legveszélyeztetettebb fajai azokban a nedves erdőségekben élnek, amelyeket már most is nagy távolságok választanak el egymástól, gyakran csak pár kilométeres erdőszakaszok maradtak meg a hegyekben. Az ország az ember, kb. 2350 évvel ezelőtti érkezése óta, az erdeinek 90 százalékát elveszítette, és az irtózatos szegénység miatt a fák irtása (égetéses földművelés miatt) mind a mai napig nagy ütemben folytatódik.