Jól ismert, nagyon hasonló két verébfaj

Sokban hasonlítanak egymásra, ám míg egyikük kedveli az ember közelségét, másikuk nem annyira.

Soha nem feledem életem első találkozását a mezei verébbel (Passer montanus). Történt ez nyolc esztendős koromban, mikor is nagyapámmal sokat jártunk biciklivel a Batta-Érd között fekvő Sánci-szőlőhegyen lévő gyümölcsösbe. A szőlőtőkék között nagyon idős őszibarackfák álltak, egyik ilyen termetes fa közelében folyamatos csipogó hangot hallottam. Mint minden falusi gyerek, nagyon kíváncsi voltam a hang eredetére. Később megláttam az eleséggel a csőrében érkező mezei verebet, gondoltam valahol a közelben van a fészek, amely nem máshol, mint a gyümölcsfa odújában volt. Arra is emlékszem, hogy kezemet bedugtam az odú nyílásába, és megtapinthattam a puha fészket.

A mezei veréb nem ragaszkodik az ember közelségéhez, házi rokonával ellentétben. Kedveli a nagyobb legelők, erdőszélek, árterek odvas fákban bővelkedő élőhelyeit. Fészkét faodvakba, repedésekbe rakja, ezt gazdagon kibéleli növényi részekkel, tollal, szőrrel. Öt-hat kékeszöld, esetleg szürkés alapon pettyezett tojást rak.

Állandó madár, jellemező rá, hogy télen nagy csapatokban keresi táplálékát réteken, mezőgazdasági területeken. Valamivel kisebb és finomabb alkatú mint a házi veréb. Hím és tojó hasonló. A fejtető és a nyak háti oldala vörösesbarna, a hát is ugyanilyen, fekete rajzolattal díszített. A nyakoldalak és pofák fehérek. Fültájékán egy-egy fekete folt látható. A has fehér vagy szürkésbarna.


A házi verebeknél (Passer domesticus) a hímek és tojók között különbség figyelhető meg, az öreg hím fejteteje szürke, a nyak és a hát gesztenyebarna, az utóbbi feketével csíkozva, a pofák fehérek. A szem alatt vékony fekete sáv húzódik fültájékáig. A torka és begye fekete, a begyen a fekete folt belevész a has szürkeségébe. Hasa szennyes szürke. Az öreg tojó színezete megegyezik a fiatal házi verebek színével, egyszínű barnásszürkék, néha sárgás szürkék, sötét rajzolattal a háton és nyakon. Fekete torokfoltja hiányzik. A csőr a hímeknél fekete, a tojó és fiatal madarak esetében barna színű. Lábuk barnás színű, szemük mélybarna.
Fészkét fecskefészekbe, falrepedésekbe, közkedvelten fehér gólyák fészkének oldalába, régi szalmakazlakba építi. Sok építő és bélésanyagot hord bele, gyakran a baromfiudvar tollait is beépíti, ezzel puhára béleli a fészket. Öt-hat tojása változó színezetű, alapszíne a kékestől a barnásszürkéig változhat, ezek sötéten foltozottak. Mind a két faj igen szapora, évente háromszor is költ. Gabona és gyommagvakat fogyaszt, fiókáit rovarokkal táplálják. Hazánkban a házi veréb ritkább, mint a mezei rokona.
Mind a két faj védett, a természetvédelmi eszmei értékük 25 000 forint.