Milyen a jó álcázás?

Az álcázás akkor minősíthető jónak, ha eléri a célját, vagyis, ha a ragadozó nehezebben veszi észre az álcázott zsákmányt. No de vajon mely stratégiák a legjobbak? Egy brazil kutatócsoport a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban közölt elemzésében 1900 és 2022 júliusa között végzett kísérletek eredményeit vizsgálta át. Összesen 84 olyan kutatást elemeztek, amelyben összehasonlító mérésekkel tárták fel az egyes álca-stratégiák hatását, vagyis azt, hogy az álcázás mennyivel hosszabb keresgélést eredményezett, mint az álca nélküliség.

A kutatók az adatokat csoportosították a ragadozók, a zsákmányok, illetve a használt stratégiák alapján is, számolt be a Science News. Az álcázási stratégiákat különböző típusokba sorolhatjuk: a háttérrel való egyezés, amelyben az állat a környezete színei és mintázatai közé olvad be saját külsejével; illetve az álarc felöltése, amelyben az állat valamilyen konkrét tárgyra (pl. ág, levél) hasonlít.

Az álca segítségével bő 62 százalékkal több időre volt szüksége a ragadozónak ahhoz, hogy észlelje a zsákmányt, és több mint 27 százalékkal csökkentette a támadásokat. Azonban különbség volt abban, miféle állat is a potenciális zsákmány: a hernyók például több hasznot húztak az álcájukból, mint a kifejlett lepkék, a kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy egy kifejlett lepke el tud repülni, vagyis más ragadozót elkerülő stratégiát is alkalmazhat, míg a hernyó nem tud gyorsan eltűnni a veszélyes helyszínről.

Amennyiben a zsákmány álarcot öltött, a ragadozójának 300 százalékkal több időre volt szüksége ahhoz, hogy észrevegye, mint az álca nélküli zsákmányt! E módszer legékesebb példái azok a hernyók, amelyek ágakként, gallyakként álcázzák magukat, például a citromsárga araszoló (Opisthograptis luteolata) hernyói, ez a típusú álcázás jellemzi az araszolók közé tartozó lepkék mindegyikének a hernyóját.

Álarcot ölteni azonban csak azok az állatok képesek, amelyek méretben megfelelnek az utánzott tárgynak, ezekben az esetekben a ragadozó egész egyszerűen ágnak nézi a hernyót.

A kutatók azt is hozzátették: a legtöbb efféle kutatást az északi féltekén végezték el, vagyis szükség van arra, hogy a déli félteke állatvilágán is felmérjék az álcázási stratégiákat. Emellett van még egy típusú álcázás, amit most nem vizsgáltak: miféle és mekkora haszna származik a ragadozónak abból, ha ő maga rejtőzik el a zsákmányai elől, gondoljunk a virágra hasonlító imádkozó sáskákra például.