Hány hangya él a Földön?

A Würzburgi Egyetem kutatója vezette nemzetközi csoportnak nemrégiben nemcsak a számszerű választ sikerült megtalálnia, hanem azt is, hogy merre is élnek a hangyák. A kutatók adatelemzési módszerek segítségével ma már egészen nagy pontossággal meg tudják becsülni, hány csillag van a galaxisunkban, vagy épp hány homokszemből áll a Szahara, a módszert a hangyák létszámának becsléséhez is fel lehet használni. A sikeres munka eredményét a PNAS folyóiratban tették közzé a kutatók.

A kutatást vezető Sabine Nooten elmondta, hogy az 500 különböző adatbázist felhasználó számításaik szerint a bolygónk hangyaállománya húszbilliárd, vagyis 20 000 000 000 000 000 egyed, a biomassza-mennyisége pedig 12 millió tonna szénnek felel meg. A biomasszát mindig az élőlényekben lévő szén mennyiségével jellemzik, így összehasonlítható bármely élőlény bármely másikkal. Most is elvégezhetjük a hasonlítást: a hangyák biomassza-tömege több, mint a vadon élő emlősök és madarak össz biomasszája, és kb. az ember biomasszájának 20 százalékát teszi ki.

Tudjuk, hogy a sarkvidékeken kívül a hangyák a bolygó szinte minden pontján eléldegélnek, és a vizsgálatok szerint (nem csodálkozunk) a trópusokon van a legtöbb hangya. A klímarégiókon kívül az is lényeges kérdés az eloszlásukban, hogy miféle ökológiai rendszerben élnek: az erdők és a száraz területek a leginkább gazdagok hangyában, és sokkal kevesebb hangya lakja az ember által átalakított élőhelyeket. A kutatók szerint fontos volna megvizsgálni azokat a tényezőket, amelyek a hangyák eloszlását, népességét befolyásolják, illetve a klímaváltozás rájuk kifejtett hatásait is.

Bár az átlagember számára leginkább csak a spájzba betévedő bosszúságnak tűnnek, a hangyák igen fontos részei világunknak. „A hangyák hektáronként akár 13 tonna talajtömeget is megmozgathatnak évente, ezzel rendkívül nagy hatásuk van a talaj tápanyageloszlására, és döntő szerep hárul rájuk a növényi magvak terjesztésében is” – tette hozzá Patrick Schultheiss , a kutatás másik vezetője. Azonban nem minden esetben pozitív a szerepük, az inváziós fajok, például az Észak-Amerikába behurcolt tűzhangyák negatív hatással vannak a helyi ökoszisztémára és az általuk okozott ökológiai károk is jelentősek.