Szép röptű ragadozó madarak
A kitárt szárnyával fenségesen repülő sólymom az ókori egyiptomiak kultikus madara volt, de a szabadság, az erő és a hatalom szimbólumaként is találkozhatunk vele.
Soha nem feledem azokat az éveket, mikor a kerecsensólyom (Falco cherrug) a Börzsöny egy eldugott, felhagyott kőfejtőjében fészkelt, többek között ebben az időben költött a Kab-hegy csúcsa közelében lévő erdőben egy elhagyott egerészölyv fészekben is. Napjainkra eltűntek a középhegység erdeiből és lehúzódtak a síkvidéki élőhelyekre, ahol a traverzekre kihelyezett mesterséges költőtálcákat előszeretettel elfoglalja.
A 90-es évek elején a vándorsólyom igazi ritkaságnak számított. Leginkább télen lehetett látni egy-egy példányát. Napjainkra a vándorsólyom terjeszkedését figyelhetjük meg, elfoglalta azokat a klasszikus költőhelyeket ahol korábban a kerecsensólyom fészkelt.
A sólyom ölyv nagyságú madár, de sokkal kecsesebb. A kerecsenek feje és alsó teste világos, fehéres alapon sötétbarna foltozással, amely a has felé egyre kiterjedtebb. Barkója sötét, a pofatájék valamint a torok világos. Szárnyfedői és háta világosbarnák, a tollakon világos karéjokkal szegett. Viaszhártyája és csüdje sárga. Csőre kékesszürke, a hegye fekete színű. A fiatal madarak viaszhártyája és csüdje világoskék. A kerecsensólyom fő tápláléka az ürge. 3-4 barnássárga alapon sötétbarnán foltozott tojást rak. Népi neve a ráró. Balassi Bálint: Ó, én édes hazám című versében találkozhatunk ezzel a kifejezéssel: „Ti is rárószárnyon járó hamar lovak…”
A vándorsólyom (Falco peregrinus) öreg madarainak a feje, tarkója pofatájékán a barkója fekete. Szájzugából szintén fekete pofaszakállszerű folt indul lefelé. Háta nagyon szép palaszürke. A begy, nyakoldal és torok fehér vagy rozsdás árnyalatú. Begye lefelé egyre nagyobb foltokkal tarkított. Lába erőteljes világossárga, sötétszürke karmokkal. Viaszhártyája sárga, csőre sötét palafekete. Szemei nagyok sötétbarna színűek. Fészekalja 2-4 sárgásfehér alapon rozsdavöröses, barnán sűrűn foltozott tojásból áll. Népi neve: galambfogó. Városi környezetben a leggyakoribb zsákmányállata a parlagi galamb.
A kerecsen hazai költőállomány 160-180 költőpárból áll, míg a vándorsólyom 55-60 pár. Hosszú szünet után a ’90-es esztendők legelején fészkelt újra vándorsólyom Magyarországon. Télen több vándorsólyom érkezik hazánkba telelni, az itt telelő egyedek kizárólag tojó madarak. Mind a két faj fokozottan védett. A vándorsólyom természetvédelmi eszmei értéke félmillió forint, míg a kerecsensólyomé egymillió forint.
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
