Csökkent a tengeri teknősökre leselkedő orvvadászat veszélye

A Global Change Biology szakfolyóiratban nemrégiben tették közzé azt a kecsegtető kutatási eredményt, amely szerint ma már jelentősen lecsökkent, ez a tengeri teknősöket is veszélyeztető emberi tevékenység. Egy amerikai vezetésű nemzetközi kutatócsoport számtalan felmérés eredményét elemezte, és arra jutott, hogy már a 2000-es évektől fogva egyre kevesebb állatot fogtak be illegálisan, ám igazán jelentősen a 2010-2020 közti időszakban volt észrevehető a 28 százalékos csökkenés. Évi kb. 66 ezerről évi 44 ezerre esett vissza a számuk, és ma már jórészt a genetikailag stabil, nagy népességű teknőspopulációkat ritkítják. A vizsgált időszakban, az elemzések alapján több mint 1,1 millió teknős vált az illegális vadászat áldozatává. Bár ez valószínűleg alábecsült szám, hiszen az illegális tevékenységet igen nehéz felmérni, ám a trendek egyértelműek még akkor is, ha nem minden adathoz lehet az ilyen elemzésekben hozzáférni. Az elemzésekben, ahol kideríthető volt a teknősök faja, arra jutottak, hogy a legnagyobb mértékben a közönséges cserepesteknőst és a közönséges levesteknőst fogják ki illegálisan. A cserepesteknős, amely súlyosan veszélyeztetett faj, ma főként Madagaszkár környezetében esik áldozatul az illegális vadászatnak, az itt kifogott állatokért Délkelet-Ázsia kikötőiből indulnak útnak a hajók. A célzott vadászat mellett a halászat során véletlenül kifogott (hálóba akadt) teknősök is az illegális kereskedelemben végzik, gyakran.

Az emberek ugyan évezredek óta használták a teknősöket számtalan célra, ám az elmúlt 200 év során nőtt meg igazán a felhasználás, pl. a teknőspáncélból készülő dísztárgyak, ékszerek, fésűk, bútorberakások, stb. céljára, emellett a teknős a tradicionális kínai „gyógyítás” alapanyagai közt is szerepelt, és az sem elhanyagolható, hogy a húsáért is vadászták, vadásszák.

Az elemzések alapján kiderült, mely országok a fő illegális teknősvadászok (Vietnám, Fülöp-szigetek) , és az is, hogy hova kerül az így kinyert teknősök elsöprő többsége (Kína, Japán). Ezek az eredmények azt is megmutatják, hogy a természetvédelemnek hol van még sürgős tennivalója. Az azonban egyértelmű: a legfontosabb vezérlő elv az emberi szegénység, ott a legnagyobb az illegális tevékenység, ahol alacsony az emberek jövedelme.