Várva várt műtárgy
A Mosoni-Duna ökológiai és vízgazdálkodási szempontból is messzemenő jelentőségű gönyűi duzzasztóműve, kategóriájában az ország legújabb, egyszersmind legmodernebb beruházása.
A forró nyár után, az első igazi őszi napon járt a duzzasztógátnál Kerekes István fotográfus. Története és fotói nemcsak a betonmonstrumról szólnak, hanem Duna-ág torkolatának csodálatos élővilágról is.
A barátságtalan időjárás ellenére kerékpárosok hajtanak nagy csapatban. Úti célunk, mint nemsokára kiderül, közös: a Mosoni-Dunához és az ott lévő torkolati műtárgyhoz igyekszünk – igen, ez a szabatos neve –, amely kategóriájában az ország legújabb és legmodernebb beruházása.
Győr belvárosától úgy negyedórányi autóút visz, a 2022 nyár elején átadott, gönyűi műtárgyhoz. A kikötő felé kanyarodva vadonatúj aszfalton követem kalauzomat, Tatai Róbertet, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szigetközi szakaszmérnökségének vezetőjét, akihez amúgy régi jó ismeretség fűz. Ha nem tudnám, nem hinném: öt éve itt még csak egy félsziget volt.
Már messziről látható, hogy jócskán átalakult a területet. A műtárgy megépítésének célja volt, hogy a folyó hajózható legyen, megszűnjenek a nagy árvizeket, de nem feledkezhetünk meg ökológiai, turisztikai szerepéről sem. A hallépcső biztosítja a vízi állatok szabad mozgását, a kenuk és sétahajók átjutását pedig átemelő rámpák segítik.
A zsilip megépítése előtt gyakran előfordult, hogy a Duna gönyűi részén az úgynevezett középvízszint 1,5–2 métert süllyedt, és ez a változás kihatott a Mosoni-Duna alsó szakaszára is. A műtárgy megépítésével már 1996-ban diplomamunka is foglalkozott, amelyet a vízügy munkatársa, később a duzzasztómű építéséért felelős projektvezető, Szabó József készített. A tényleges beruházás kicsit módosult, de alapjaiban a szakdolgozat elvének megfelelően született meg.
Családi érintettségem okán magam is végigkísértem a Kisalföld (Győr-Moson-Sopron megyei napilap) Vizet a Dunába! kampányát. 2012-ben 82 500 aláírást gyűjtöttek össze a lap munkatársai a következő kérdésre: „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását?” Cikksorozat is indult, amelyben szakemberek, politikusok érveltek az ügy fontossága mellett, a Szigetköz megmentéséért.
A medersüllyedés egyre erőteljesebbé vált. Világos volt, hogy cselekedni kellett. A környéken élők összefogtak. A Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program egy nyertes pályázata révén az OVF-Éduvizig Konzorciuma 28,4 milliárd forintot nyert el a gönyűi beruházásra, amelyet kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektté nyilvánítottak. 2017 decemberében elindult a hatalmas beruházás, majd idén nyáron el is készült. Az elmúlt harminc évben nem épült Magyarországon más duzzasztómű, így mindenképpen ez az ország legmodernebbje. Vezetőm, Tatai Róbert hangsúlyozza, hogy az építkezésben az alapozástól kezdve a legkorszerűbb technológiákat alkalmazták.
„A vízügy nagy hangsúlyt fektet az ökológiai folyosók kialakítására, ezért a duzzasztómű bal oldali nyílását hallépcsőként alakítottuk ki, és a hajózsilip megfelelő üzemeltetésével is segíteni tudjuk a vízi állatok közlekedését” – magyarázza Tatai Róbert. A vizes élőhelyek korábban gyakran kiszáradtak, mert sekély vízszintnél nem kaptak kellő utánpótlást, de ma már ökológiai szempontból is gyógyultnak mondhatók. Horgászni nagyon szerető vezetőm szerint itt minden olyan hal jól érzi magát, amely a Dunában honos: ponty, keszeg, csuka – sőt a napokban egy kollégájának méretes harcsa akadt a horgára a közelben. Ha javul a halállomány, a halászó madarak, a szürke gémek, kócsagok is szívesebben jönnek.
A folyó és a mellékágak alacsony vízállása mellett a talajvízszint is tetemesen csökkent; a gönyűi vízlépcső ezt a folyamatot is megállítja. És mivel árvízkapuként üzemel, az áradásokat is meg lehet majd fékezni a Mosoni-Dunán. Tatai Róbert példaként említi a 2013-as rekordszintű árvizet; ha akkor már működik a műtárgy, akár száz centiméterrel is alacsonyabb lehetett volna a tetőző vízszint.
A szigetközi vízpótló rendszer, amelynek immár része a műtárgy is, az idei, igen súlyos aszály idején jól bizonyított. A Szigetközt nem érte súlyosabb kár, öntözési korlátozást sem kellett bevezetni. A Duna mellékágrendszerébe, a mentett oldali csatornahálózatba és a Mosoni-Dunába is kellő mennyiségű vizet tudtunk juttatni” – folytatja Tatai Róbert.
A torkolati műtárgy az ökológiai és vízgazdálkodási eredmények mellett Győr vízi életének, a vízi turizmusnak is nagyon jót tesz. A Mosoni-Duna megyeszékhelyi szakaszán is állandó vízszintet lehet tartani – a győri vízmércén mérve – 220-240 centimétert is biztosíthatnak (régebben a szint 50-60 centiméterre is visszaeshetett, aszályos időszakban).
Még csak néhány hónapja működik a műtárgy, de a zsilipelést nyáron már naponta akár négyszer is biztosították a hajósok, kenusok, és kajakosok számára. A téli időszakban is szeretnének legalább egyszer lehetőséget adni az áthaladásra, amennyiben ezt az időjárás is lehetővé teszi. A hajózsilip 12 méter széles és 90 méter hosszú.
A gönyűi műtárgy minden elemében a legkorszerűbb anyagokat-technológiákat hordozza, kezelőépülete működtetéséhez napelemek és geotermális hőszivattyúk is hozzájárulnak, tárgyalót, dolgozói konyhát, pihenőszobákat is kialakítottak benne.
A műtárgyon átvezető híd gyalogosok és kerékpárosok előtt is nyitva áll. A csónakok, vízi járművek átemelését rámpák teszik egyszerűvé. Tanácsos előre tájékozódni az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság honlapján a biztonságos vízi túrázás és a zsilipelés időpontjairól.
„Ez a műtárgy a mi vízügyes életművünk” – így búcsúzott este vendéglátóm, Tatai Róbert. Mindaz, amit aznap láthattam, látványosan igazolta szavait.
Készült az aktív Magyarországért felelős államtitkár és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával.
Száz fecske húzta meg magát az elhagyott épületben
Az ifj. Vasuta Gábor által megfigyelt madarak a hideg elől húzódtak be egy használatban lévő hodályba.
Nappal vadászó vadmacskát videóztak a Bükkalján
A különleges felvételt egy természetvédelmi őr készítette.
Ki ölte meg a vemhes heringcápát?
Akár egy krimi címe is lehetne az a kérdés, amellyel egy cápakutató csoport szembesült egy nyomkövetős állatuk különös esetével kapcsolatban.
Tömeges fecskepusztulást okozott a hideg idő
A fecskék felhalmozott energiatartalékai hamar elfogynak.
Csak szerencsével pillanthatjuk meg félénk madarunkat
A kerti rozsdafarkú vonulása szeptember közepétől október közepéig elég intenzív.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
