Egyre több a bizonyíték: a medvék nem húsevők

A világ medvefajai változatos étrenden élnek, specialisták köztük a jeges medvék és az óriás pandák, és bár az ősük egy sok fehérjét fogyasztó ragadozó volt, az evolúciójuk során a medvék egyre kisebb mennyiségben ettek húst, és mindenevővé váltak. Egy, Washington Állami Egyetem vezetette kutatócsport nemrégiben a Scientific Reports folyóiratban mutatta be azt a vizsgálati eredményét, amely a medvék étrendjének evolúciójáról készült.

A vizsgálatok arra mutattak rá, hogy sokkal inkább az emberhez hasonló étrenden kellene tartani az állatkerti medvéket, mert a túl sok fehérje (túl sok hús) megrövidíti az életüket. „A medvék nem húsevők, abban a szigorú értelemben véve, ahogy például a macska is nem magas fehérjetartalmú étrendet követnek” – mondta Charles Robbins biológiaprofesszor. „Azonban az állatkertekben, függetlenül attól, hogy jeges-, barna- vagy ajakos medvéről van-e szó, az az ajánlás, hogy magas proteintartalmú étrenden kell őket tartani. Amennyiben így etetjük, lassú halálra ítéljük őket.”

Egy kísérletben az USA különböző állatkertjeiben élő ajakos medvéket és pandákat elkezdtek úgy etetni, hogy számtalan különféle élelemtípust kitettek eléjük, és a medvék válogathatták ki, ami a fogukra való volt. A kutatók pedig egyszerűen feljegyezték, miféle étrendre hajlottak, ha maguk dönthettek róla. Az ajakos medvék választásához avokádót, sült jamgyökeret, savót, és almát tettek ki, a medvék 88 százalékban az avokádókat választották, 12 százalékban a jamgyökeret. Ez összetételében hasonló az állat vadon fogyasztott, tojásokból, lárvákból, hangyákból és termeszekből álló étrendjéhez. Azonban őket se ennek megfelelően tartják az állatkertekben, s ezért jóval rövidebb ideig is élnek, mint az lehetséges volna.

Egy másik kísérletben még azt is felmérték, hogy a panda a bambusz mely részét részesítette előnyben: a fehérjében gazdagabb leveleket, vagy a szénhidrátban gazdagabb szárakat. Kiderült, hogy a szárakat szerették inkább, sőt, márciusban 98 százalékban csak a szárakat ették. A kínai állatkertekben, ahol sikeresen szaporítottak már pandát, az állatok étrendje fehérjében szegény, szénhidrátban gazdag volt.

Korábban a jegesmedvéket is vizsgálták, ez az állat is inkább a vadon fogyasztottnak megfelelő, magas zsírtartalmú élelmiszert választotta a fehérjében gazdag helyett, ha tehette. Azonban az állatkertekben őket is inkább hússal, mint hájjal etették, és ezért a jegesmedve állatkerti élettartama is kb. 10 évvel rövidebb a lehetségesnél, a legtöbbször vese- és májbetegség végzett velük, ami a hosszú távú rossz étrend következménye lehet.

Magyarul: ha a medvék dönthetnek, olyan élelmet fogyasztanak el szívesen, ami a vad életmódjuk során fogyasztotthoz a legjobban hasonlít.

„A medvék evolúciója úgy 50 millió éve kezdődött, és ami az étrendjüket illeti, ők jobban értenek hozzá, mint mi. Azonban most mi az elsők közt vagyunk, akik feltették nekik a kérdést: mit akarsz enni, mitől érzed magadat jobban?” – tette hozzá Robbins.

Bár a medvék mind a 8 ma élő képviselője húsevő ősből alakult ki, az azóta eltelt évmilliók során igen sokszínű étrendre tértek át, ennek köszönhetően terjedhettek el a világon, s nem kellett a helyben élő ragadozókkal versengeniük sem az élelemért.