Személynek nyilvánítottak egy spanyol lagúnát

A világon egyre több helyen terjed az a természetvédelmi módszer, amely szerint egyes földrajzi területeket jogilag személynek nyilvánítva a korábbiaknál sokkal hatékonyabban lehet védeni.

A Spanyolország délkeleti részén lévő Mar Menor („kis tenger”) nevű lagúnát a Földközi-tengertől mindössze egy keskeny homokpad választja el. A helyszín sajnos hosszú ideje a környezeti katasztrófák sorát éli át, 2016-ban az itt is élő, súlyosan veszélyeztetett, egy méteresre is megnövő nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) itteni állományának 98 százalékát sok más élőlénnyel együtt elpusztította egy algavirágzás, amely a környező régióból a lagúnába mosódó műtrágyák hatására alakult ki. Az algavirágzás a rá következő években megismétlődött, s az egyébként igen kedvelt üdülőhely partjaira haltetemek milliói sodródtak. A helyi, nagyrészt a turizmusból élő lakosságnak ekkor lett igazán elege: egy filozófia-jog professzor vezetésével újszerű kezdeményezésbe fogtak, számolt be a Science.
A 135 négyzetkilométeres lagúna védelmére született ötletet 640 ezer fő aláírásával támogatta a spanyol szenátus, majd 2022. szeptember 21-én kimondta: a Mar Menor jogai szinte azonosak bármely élő személyével.

A fura jogi státus őrültségnek tűnhet, ám a világon egyre több helyen fordulnak ehhez a gyakran kizárólagos védelmi módszerhez a természetvédők. Az első ilyen alkalomra 2017-ben Új Zélandon került sor, ahol az őslakosok kezdeményezésére és az ő közreműködésükkel a Whanganui-folyó és környezete, az ott élő maorikkal együtt kapott hasonló jogokat. Később más országok is követték e példát, így Indiától Ecuadorig ma már számos, e különös módon védett természeti érték is található. A legtöbb helyszínen az őslakosok szellemisége, a természetet élőlényszerűen kezelő hagyományok, mítoszok segítették ezt a szerencsés divatot.
A Mar Menor nem teljes jogú ember, ám megilleti az a jog, hogy az ökoszisztémája szabadon fejlődjön és, hogy szükség esetén helyreállítható legyen. Emellett jogilag egy többek közt szakemberekből álló testület a „gyámja”, ennek köszönhetően pedig minden korábbinál nagyobb segítséget kaphat a védelme.
A lagúnát ugyan eddig is számos különböző törvény védte – például a folyók vizének szennyezésével szemben, vagy az itt élő egyes tengeri fajok védelmében – ám ezeknek nem igazán sikerült eddig a megvalósítása, betartatása. Most azonban ez változhat, bármely állampolgár pert indíthat a lagúna védelmében. Emellett a spanyol környezetvédelmi miniszter a nyáron 500 millió eurós, több évre szóló védelmi költségvetést fogadott el, amelynek keretein belül például idén már hatalmas mennyiségű algát távolítottak el a lagúnából, megelőzve ezzel egy újabb környezeti-természeti katasztrófát. A lagúna 1994-től a Ramsari Egyezmény alá is tartozik, mint különösen értékes vizes élőhely.
Nehézségek most is akadnak még. Az új törvényt integrálni kell a meglévőkbe, amelyek többek közt a farmerek jogait is védik. Azonban számos európai természetvédő szervezet és csoport szorosan követi, figyeli, hogy mi lesz az első, a kontinensünkön született újszerű védelmi intézkedésből. Remélhetőleg jó példa ez, amelyet másutt is követni lehet majd!